Vénusz születése

Nyuszikás pizsamában, az ágy alól, magas,
fémvázas torony, rajta tévé, bácsik és nénik
fürdenek, lábuk között cső, testüket kíméletes
hab fedi, a bácsi és a néni ide-oda mozgatják
a csövet a lábuk között, dugnak, tévé kikapcsol,
az asztal alól, már megint részeg vagy, már megint
megcsaltál, akkor most váljunk el, jó, a gyereket
vigyed, jó, kérsz kávét, igen, apu és anyu kávét
isznak, én tejet, megittuk a kávét, felszálltunk
a biciklire, sziasztok, mondta apu, szia, mondta
anyu, sziasztok, mondtam a csészéknek, habnak,

elmentünk a cigánytelepre, megkérdezte a cigány
néni, hogy mit kérek vacsorára, lekváros kenyeret
kértem, nem volt lekvár, vajas kenyeret kértem,
nem volt vaj, zsíros kenyeret kaptam, és nem
szerettem, aztán mindenki fürdeni ment,
megkérdeztem a cigány bácsit, hogy fürdik-e
velem, azt mondta, hogy ő nagyon forró vízben
fürdik, megértően bólogattam, hiszen én nem
szerettem nagyon forró vízben fürdeni,
homoerotikus tendencia, mondta a doktor,
anyu azt mondta, hogy a seggem lyukát is meg
kell mosni, homoerotikus tendencia, mondta
a doktor, azóta szeretem a forró vizet, a zsíros
kenyeret, de a Szondi-tesztet nem, a hintát

sem, se a fiút, aki elkérte a kinderfiguráimat,
miután átköltöztünk a város másik végére,
átmentem hozzá, odaadtam neki mindent,
de mikor a kerítés mögött cigányok mentek
el, anyu mondta, hogy ne menjek ki, mert
zsákba dugnak és elvisznek, a cigányok hosszú
ruhája lengett a szélben, vállukon zsák, a fiú
azt mondta, hogy csak alszunk, nem maradt
semmim, fogtam egy üres zsákot és elindultam
világgá, de csak addig jutottam, míg a nap
megfogta az arcom, a barna bőr takarja
a sebeket ugyan, de a habos víz csípte
a kádban, mama vigasztalt, hogy miért sír
egy ilyen szép fiú, anyu azt mondta,
a szépség belülről fakad.

Horváth Imre Olivér 1991-ben született, Debrecenben él, a DE-BTK anglisztika szakos hallgatója. Verseit az Apokrif, A Vörös Postakocsi, az Irodalmi Jelen Online, a Műút portál, a Spanyolnátha és a Várad közölte.