• Pároszi leander

    Vers

    2016.11.21 — Szerző: Molnár Eszter

    „Ekkor még nem éltek az emberek. / Ám az első kéz tavaszán / már pontosan kitapinthatták / az oszlopok közötti perzselő kéket / és a porkezek ezüstös nyomát.”

  • Pároszi leander

     

    Javi Pérez-nek


    Az istenek emlékeiben elporladtak,
    csillámló fövennyé váltak a napok.
    A feltorlódott homoktömeg
    az ősi templomcsarnokok lábainál hevert.
    A szemcsék elvándoroltak,
    hogy levetkőztessék a kariatidák karcsú árnyait.

    Ekkor még nem éltek az emberek.
    Ám az első kéz tavaszán
    már pontosan kitapinthatták
    az oszlopok közötti perzselő kéket
    és a porkezek ezüstös nyomát.

    Én az igazságot kutattam,
    az elmúlt idők rétegeit átvilágító napot,
    és megkínzott délövi virágainak nevét…
    Krétai murvafürt, pároszi leander?

    Estére, mikor elfogyott az erőm,
    könnykoszorújuk szelíden fénylett:
    a királynők ítéltek felettem.

     

    Molnár Eszter (1985) Szegeden született, Budapesten él. A Petőfi Irodalmi Múzeum kutató munkatársa, doktorjelölt. Nyolcéves kora óra ír verseket.


  • További cikkek