Lassan-lassan jön a nyár, de a tavasz végén is írtunk marvelizációról és romantasyról, horrorpipőkéről és tértorzókról, jazzkirályokról és a swingkorszakról, fényképzetekről és fényteremtésről, valamint arról, hogy a gombfoci bizony élet-halál kérdése.

Az öregedéssel járó mellőzöttség fájdalmas dolog, és előbb-utóbb mindenkit elér. Ez hatványozottan igaz a nőkre. Ács Margit ismét az üdülőtelep zárt világába kalauzol, az itt élők sorsán keresztül mesél az élet apró, de fontos dolgairól. A májusi számból a Kavics a cipőben című novellát ajánljuk.

Az áprilisi Kortárs középpontjában az egy éve elhunyt Szilágyi István alakja áll. A számban közölt tanulmányok az író szépirodalmi munkássága mellett a szerkesztői, publicisztikai tevékenységét is bemutatják. Emellett emlékezünk Máraira is, illetve a vers, a széppróza és a kritika sem marad el.

A 2020-as években feltűnően megnőtt a női szerzők száma a magyar krimiirodalomban, ezzel együtt pedig azoknak a regényeknek az aránya, amelyekben női nyomozók oldják meg a bűnügyeket. De mi emel ki egy krimit a bőségesnek mondható termésből?