Újratervezve – A Kortárs folyóirat áprilisi számának ajánlója

„Akinek a képzelete sáros, az verseket / ír, szavakat keres a megtisztuláshoz” – Az áprilisi Kortársat G. István László versei (Közeli bokor, A vendég, Az almaevő) nyitják. Tamás Menyhért, akinek a neve a kritika rovatban is visszaköszön, Zárszó és folytatás című művével van jelen a számban. Mellettük pedig Elekes Ferenc (Két lépésnyi melegért; Ha költő, kilép a versből; Én nem tudhatom), Virágh Szabolcs (Át; menszátor) és Ambrus Máté (AXOLOTL; Cantata profana; Tobozvilág; Aranypikkely) gazdagítják a versrovatot.

Jenei László Ugyan már, nagyapa című novellája egy bizarr világba kalauzol, amely tele van valószínűtlen karakterekkel. Az olvasó álomszerű helyzeteken keresztül keresi a valóság foszlányait, bár többször is szólnak neki, hogy nem ott jár. Végül, ha felveszi a fonalat, maga is a játék részesévé válhat.

Milyen érzés, ha az ember a számára egyetlen kedves dologban sem elég tehetséges vagy elég kitartó? Szabó Tamás Időzavar című novellája bemutatja, milyen lehet, ha egy szorongásokkal teli gyerekkor után általában semmi nem jön össze a felnőtt életben, még egy kerékcsere sem, nemhogy egy párkapcsolat vagy akár egy nyertes sakkjátszma.

E. Bártfai László izgalmas nyelvészeti tanulmánnyal jelentkezik, amelyben kapcsolódik kedvelt témájához, a csendhez. A Szabadulás a hangoktól, igéktől, nevektől című írásában a kihagyás szerepét vizsgálja a nyelvben elsősorban a korlátozott írás és beszéd esetein keresztül. Ez jelentheti egyetlen hang elhagyását vagy egyetlen hang kizárólagos használatát, mint például az eszperente nyelv esetében. (E nyelvi játéknak számos gyakorlója akadt hazánkban és külföldön is. Például „Ernest Vincent Wright Gadsby (1939) című regénye az eszperente fordítottja: a több mint ötvenezer szót tartalmazó műben – a bevezetést és egy jegyzetet leszámítva – nem szerepel e. A leggyakoribb angol betű mellőzése komoly erőpróba elé állította a szerzőt, nélkülöznie kellett a the határozott névelőt, a he és she személyes névmást és az igék szabályos -ed (Past Simple) múlt idejét is”.) Ugyanakkor a kihagyás egész szófajokra is vonatkozhat, mint például a kötőszók, igék vagy főnevek mellőzése, amely jelenség mindenki számára ismerős az irodalmi művekből (ennek egyik legszemléletesebb példája Tandoritól A damaszkuszi út), de E. Bártfai számos egyéb érdekes esetre is felhívja a figyelmet. Garantáltan szórakoztató olvasmány, nem csak nyelvészeknek!

A kritika rovatban Dobos István Csigó Katalin klinikai szakpszichológus Átkelők című művét vizsgálta a pszichológia és az irodalom világa közötti kísérleti regénynek nevezve azt, és a műben érvényesülő narrációt állítva a középpontba. Ennek megfelelően párhuzamba állítja a páciens és a terapeuta közötti kommunikációt a regény poétikai megoldásaival: „A regény legmerészebb újítása, hogy mellőzi a leírást, a jelenetet, a szereplők megjelenítő ábrázolását, a történet előterének és hátterének egymást kiegészítő bemutatását. Az Átkelők az analitikus és a páciens lejegyzett párbeszédére s az elbeszélő közbeékelt reflexióira csupaszítja a regényt.”

Artzt Tímea Rakovszky Zsuzsa Az idők jelei című, 2022-ben megjelent művéről ír, ezúttal valóban kritikusi szemmel. Kifejezetten a zavaró elemeket veszi sorra: észrevételeket fogalmaz meg a témaválasztással, a narráció jellemzőivel és az elbeszélt történet hitelességével, az olvasóra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Nem nevezhető bírálata egyértelműen negatívnak, A kígyó árnyékához képest azonban elmarasztalja a regényt.

Gróh Gáspár két műről is ír: Vári Fábián László és Tamás Menyhért köteteiről. Ez utóbbi Magamban viselt világ címmel verseskötet és képeskönyv egyben, de akár naplóként is olvasható. Ahogy Gróh fogalmaz, a pusztulás és a megújulás reménye találkozik a műben, de „végső soron mégsem a mindenre kiterjedő lemondás, melankólia határozza meg, holott ez az atmoszféra adja színeit”. Vári Fábián Közelít valaki című kötete nyolc év verseit foglalja magába. Nagyon aktuális eseményekről közvetít (koronavírus, klímaváltozás, háború) ritmusos, szép versnyelven, mégis nagyon kiábrándultan.

A lapszámot Losonczi Béla munkáival illusztráltuk.

A Kortárs áprilisi számát hamarosan az online térben is átlapozhatja a kortarsfolyoirat.hu oldalon.