Sokan nem tudják, mennyi munka előzi meg azt, hogy valaki kiáll a színpadra. Még akkor is, ha az édesapja világhírű operaénekes, és kisgyermekkorától művészközegben nő fel. Ifjabb Domahidy Lászlóval Halper László beszélgetett.
És énekelgetsz még? – kérdezik időnként a nem szakmabeliek ifjabb Domahidy Lászlót, aki arról mesél nekünk, hogy mennyi kemény munka fekszik abban egészen óvodáskortól, hogy valaki komoly művésszé váljon. Talán ezzel magyarázható, hogy édesapja, a világhírű operaénekes inkább orvosnak vagy diplomatának szánta. Ő viszont a szülei nyomdokain elindulva zongoraművésznek készült, majd az éneklés felé fordult. Sokoldalú művész, akitől a színészmesterség sem áll távol. Mindez persze nem meglepő, ha valaki gyerekkorában Gobbi Hildával, Kiss Manyival és Darvas Ivánnal fut össze rendszeresen a piacon, és a szomszédságában lakik a fél operaház.
Domahidy László, aki már gyerekként is el tudott játszani egy Mozart-darabot C-dúr helyett E-dúrban, mindig törekedett arra, hogy olyan műfajokban is kipróbálja magát, amelyeket sok operaénekes rangon alulinak tart: éppúgy szerepelt musicalekben, énekelt operettet és magyar nótát, mint nápolyi dalokat, vagy énekelt tangót, és a közönség a Jézus Krisztus szupersztárban, a Hegedűs a háztetőn-ben vagy a Macskákban is hallhatta különleges, mélybasszus hangját. A KO Közös nevező podcast legújabb adásában az operaénekessel Halper László jazz-zenész készített interjút.
Podcastjainkban alapvetően a KO-n megjelenő sokféle kulturális tartalmat szeretnénk visszaadni, de az adások tartalmukban és szellemiségükben a Kortárs folyóirathoz is kötődnek. Beszélgetéseink tükrözik a KO összművészeti portál jellegét, és értékhalászatunk során a kulturális jelenségek minél szélesebb kontextusát kívánjuk bemutatni hallgatóinknak.
A beszélgetés teljes terjedelmében meghallgatható a KO Közös nevező csatornáján az Apple Podcaston, a Spotifyon, a SoundCloudon és a YouTube-on.