„Igazi maratoni program áll a filmrajongók előtt” – Interjú a Budapesti Klasszikus Film Maraton vezetőjével, Ráduly Györggyel

Beszélgetésünk idején három hét van hátra a Budapesti Klasszikus Film Maraton indulásáig. Mikor vette kezdetét a konkrét szervezői munka, hogy időben sikerüljön véglegesíteni a programot?

Amint véget ér az előző fesztivál, szinte azonnal el is kezdünk gondolkodni a következő esemény tematikáin. Mivel a Budapesti Klasszikus Film Maraton az évek során nemzetközi szinten is ismertté vált, annyi ajánlatot, javaslatot kapunk a külföldi filmarchívumoktól és kurátoroktól, hogy sok téma és alkotás nem is tud bekerülni az adott év programjába. Ezeket igyekszünk továbbvinni a következő év felhozatalába. A szokásos napi munkánk mellett folyamatosan dolgozunk a szervezésen. Jellemzően május környékén kezdenek el sokasodni a teendőink, amikor látjuk, hogy mik lesznek a fesztivál fő témái és milyen vendégeket szeretnénk meghívni. A programot június végére igyekszünk véglegesíteni. A szervezői feladatokat elsősorban a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának munkatársai végzik, a logisztikai, technikai feladatokkal pedig külsős cégeket bízunk meg.

Mik a 2023-as fesztivál különlegességei és kiemelt témái?

Az idei fesztivál programja kifejezetten gazdag és változatos lesz. A közönség több mint száztíz nagyjátékfilmet és körülbelül negyven rövidfilmet láthat egy hét alatt. A legfontosabb célunk idén is a restaurált magyar filmek bemutatása. A programban negyvennyolc restaurált magyar film szerepel. A Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik kiemelt témája a Korda-univerzum: a világhírű magyar rendező-producertől tíz filmet láthat a fesztivál közönsége. Szintén fontos szerepet kap Pressburger Imre munkássága. Az Oscar-díjas magyar forgatókönyvíró és filmrendező unokái is részt vesznek a fesztiválon: Andrew Macdonald, a Trainspotting, a Sekély sírhant és a 28 nappal később producere és Kevin Macdonald, aki olyan világhírű alkotásokat rendezett, mint például Az utolsó skót király. Az ő filmjeikkel is találkozhat a közönség szeptember 12. és 17. között. Vendégünk lesz továbbá a szintén világhírű animációs filmalkotó, Pierre Földes is egy mesterkurzus és egy diákfoglalkozás erejéig, és a Kepes György vizuális művész világát bemutató dokumentumfilm alkotóival, Orosz Mártonnal és Ulrich Gáborral is lehet majd beszélgetni a film vetítése után. Idén Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a fővárosról szóló klasszikusokat tűzünk műsorra. Az idén elhunyt Ragályi Elemérre emlékezve szabadtéri mozizás keretében, a Szent István téren levetítjük a Régi idők fociját.

Közel negyven olyan, az elmúlt években restaurált klasszikus alkotást láthat a közönség, amelyet külföldi filmarchívumoktól kaptunk.

A Hollywoodban világhírnevet szerző André de Toth, azaz Tóth Endre életművéből tíz filmet hozunk el a magyar nézőközönségnek, ebből öt a több mint hetven éve nem látott, most frissen restaurált, a harmincas években Magyarországon készített filmje (Két lány az utcán, Semmelweis, Toprini nász, Hat hét boldogság, 5 óra 40). A Női szemszög szekcióban a japán Kinuyo Tanaka két rendezését nézhetik meg az érdeklődők, amelyeket Magyarországon korábban még nem mutattak be, valamint világhírű magyar filmrendezőnők (Gyarmathy Lívia, Böszörményi Zsuzsa, Elek Judit, Enyedi Ildikó, Kocsis Ágnes) rövidfilmjeiből is bemutatunk jó párat. Gazdag Gyula filmválogatása az élet abszurditását mutatja meg. A hetvenhat éves rendező emellett egy mesterkurzust is tart a fesztiválon. Természetesen az ő filmjeit is levetítjük. Igazi maratoni program várja a filmrajongókat, akik rajtvonalhoz állnak szeptember 12-én.

Egy interjúban említette, hogy a magyar kormány nagyon erősen támogatja a filmmegőrzés és a filmfelújítás kérdését, ugyanakkor a digitálisan elérhető kópiák száma még mindig korlátozott ahhoz képest, hogy mennyi alkotást szeretnének bemutatni a magyar közönségnek. Hogyan szerzik be a restaurált kópiákat a fesztiválra?

A digitális restaurálás körülbelül tizenöt éves múltra tekint vissza. Miután a mozikban megtörtént a digitális átállás, minden ország elkezdte restaurálni a filmkincseit. A Nemzeti Fimintézet Filmarchívuma 2017-ben elindított egy hosszú távú digitális restaurálási programot a magyar kormány támogatásával. Ennek keretében eddig több mint száznyolcvan magyar játékfilmet sikerült teljesen felújítani a Filmlaborral közösen, az archívumban pedig több mint hatszáz HD-minőségű digitalizált magyar alkotás áll a televíziócsatornák, mozitermek és az NFI online platformja, a Filmio és más legális online felületek rendelkezésére. Ezekből válogatunk a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjába is. Amikor egy külföldi filmklasszikust szeretnénk elhozni a fesztiválra, először az archívumokat keressük fel, amelyek a film jogtulajdonosaival közösen koordinálják a digitális restaurálás folyamatát. Az archívumoknál érdeklődünk, hogy az adott országban milyen filmeket újítottak fel, és kinél vannak azok jogai.

Mennyire pénz- és időigényes egy film digitális restaurálása?

Idő-, munkaerő- és technológiaigényes, ezért költséges is. Attól is függ, hogy milyen állapotban van a film eredeti negatívja, már ha egyáltalán megvan még. Az 1945 előtt készült alkotásokat sokszor már csak a pozitív kópiákból lehet restaurálni, ami sokkal nagyobb munka, mivel rengeteg sérülés van a szalagon.

Hetekbe, hónapokba, de adott esetben akár egy évbe is telhet, mire egy filmet sikerül úgy restaurálni, hogy levetíthessük a közönségnek.

Rendkívül kemény, fókuszált munkára van szükség a munkálatok során. Minőség tekintetében meg kell felelni a közönség mai igényeinek, de közben az eredeti alkotói szándékot is tiszteletben kell tartani.

Vannak olyan filmek, amelyek akkora népszerűségnek örvendenek, hogy újra és újra bekerülnek a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjába?

Igen, minden évben megvizsgáljuk, melyek azok az alkotások, amelyekre különösen nagy igény mutatkozott a közönség részéről, így be szoktunk válogatni olyan filmeket, amelyeket korábban már vetítettünk. Korda Sándortól és Tóth Endrétől idén több olyan filmet is műsorra tűzünk, amelyeket már korábban láthatott a közönség a fesztiválon.

Gondolom, fontos cél, hogy a fiatal korosztállyal is megismertessék a klasszikus magyar filmeket. Mennyire nehéz feladat ez?

Pont olyan nehéz, mint az új filmekre becsábítani a közönséget a mozikba. Nem feltétlenül a nyitottság hiányzik a fiatal korosztályból. A streaming korszakában élünk, emellett a koronavírus-járvány is sokat rontott a közösségi szórakozás népszerűségén. A korábbi évekhez hasonlóan idén is több ezer ingyenes akkreditációs karszalagot biztosítunk diákok részére, akik közül tavaly is sokan éltek a lehetőséggel. A fesztiválon délelőttönként általános és középiskolai osztályok számára tartunk vetítéseket. Igyekszünk megtalálni a módját, hogy a fiatalok is átélhessék a mozizás közösségi élményét.

A fesztivál a hatodik alkalommal kerül megrendezésre. Milyenek a visszajelzések a szakma és a közönség részéről?

Úgy érzem, hogy nagyon szép fejlődési utat jártunk be. Háromnapos, ötezer nézőt bevonzó fesztiválként indultunk, amely azóta hatnaposra bővült, és a vetítéseken tavaly több mint húszezer ember vett részt, miközben a szakmai programokat is egyre többen látogatják.

A magyar mellett a külföldi filmszakma is elismeri az eseményt.

Tavalyi vendégünk, Thierry Frémaux, a cannes-i filmfesztivál igazgatója a klasszikus filmeket bemutató európai fesztiválok közül hármat emelt ki, köztük a Budapesti Klasszikus Film Maratont. Lelkesítő dicséret volt.

Mik a további céljaik?

Szeretnénk, ha a következő években is egyre többen látogatnák az eseményt. Emellett dolgozunk azon, hogy legyen egy olyan kiemelt központi intézmény, amely helyet adhat a fesztiválnak, miközben folytatjuk az együttműködést a budapesti mozikkal is. A maraton fontos szakmai fóruma a Francia Intézetben megrendezett szakmai műhely, ahol magyar és külföldi szakemberek osztják meg tapasztalataikat és a legfrissebb eredményeiket egymással és az érdeklődő közönséggel. Ehhez idén először hozzákapcsoltunk egy archív mozgóképes vásárt, amelyen a terület magyar és nemzetközi szereplői vesznek majd részt szeptember 15-én. Ez nagyon fontos, mert a mai, elsősorban dokumentumfilmes filmkészítők, televíziós szerkesztők munkájához elengedhetetlenek az archív mozgóképek, és sokszor nem tudják, hol és milyen feltételek mellett lehet ezeket elérni itthon és külföldön. Szeretnénk a szereplőket összehozni a maraton keretében. Bízom benne, hogy ez a következő években igazi filmvásárrá nőheti ki magát. Nagy vágyam továbbá, hogy 2017-hez és 2018-hoz hasonlóan ismét elvigyük vidékre is a filmmaratont, országosra bővítve ezáltal a mozgalmat. Nagyon bizakodó vagyok a fesztivál jövőjével kapcsolatban.