A Bolognai Gyerekkönyvvásár a gyerekirodalmi szakemberek találkozásának egyik legizgalmasabb színtere. Illusztrátorok, dizájnerek, szerzők, könyvkiadási szakemberek utaznak Bolognába, hogy felmérhessék az aktuális trendeket, értékeljék a portfóliókat, tárgyaljanak egy külföldi könyvkiadóval.
A Bolognai Gyerekkönyvvásárt négy napon keresztül díjátadók, kerekasztal-beszélgetések, előadások kísérik, a hatalmas területen bemutatkozó standoknál az országok képviselői, a világ minden tájának gyerekkönyvkiadói, játékgyártói, könyvkiadásban tevékenykedő vállalkozásai, produkciós cégei is megismerhetőek. A szakmai inspiráció mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy a legtöbbek számára a vásár elsődlegesen egy piaci érvényesülésre szolgáló platform. Sajnos nehezen átlátható, hogy pontosan hány könyves üzlet megy végbe vagy kezdődik el Bolognában ebben a négy napban, mindenesetre az üzletkötésre, tárgyalásra, jogok eladására és vételére fenntartott asztalok és standok folyamatosan tele voltak. Az illusztrátorok számára meghirdetett portfólióértékelési alkalmakra foglalható időpontok már hetekkel korábban beteltek, a helyszínen pedig grafikusok tömegei várták, hogy bemutathassák munkáikat a szakma egy tapasztalt figurájának, aki remélhetőleg releváns véleménnyel és hasznos tanácsokkal tud szolgálni a portfólió fejlesztése szempontjából. A portfólióértékeléseket olyan nevek végezték idén Bolognában, mint Maria Russo, a The New York Times gyerekkönyves rovatának szerkesztője, Martha Rago, a Penguin Random House gyerekkönyvekért felelős kreatív igazgatója vagy a képeskönyvekről és képregényeiről ismert Davide Calì, aki az áprilisi PesText vendége is lesz.
Belépőmön (PhD-hallgatói vagy kutatói kategória híján) az „other”, „egyéb” besorolás szerepelt. A vásár során gyakran szembesültem azzal a – hízelgő – tévedéssel, hogy emiatt a produkciós oldal képviselői illusztrátornak gondolnak. Ez nem okozott túl nagy meglepetést, hiszen az illusztrációnak lényegesen nagyobb szerep jut Bolognában, mint a szövegnek: a kiállítások, a díjazottak, a leginkább tárgyalt könyvek és műfajok – mint például a silent book – ezer szállal kötődnek az illusztrációkhoz.
Az illusztrátorok fala – a korábbi évek beszámolóit olvasva – nagy várakozással töltött el, egyértelműen ez volt a vásár legjelentősebb, folyamatos érdeklődésre számot tartó látványossága
(a hatalmas Hello Kitty- és Moomin-figurákon túl). A közvetlenül a bejárat mellett kezdődő és az egész hallt körbefutó falon rajzok, grafikák, illusztrátori névjegykártyák, képeslapok, printek, karakter- és helyszínrajzok terültek el – sokan még a fal tövében nyomtatott kiadvány formájában is elhelyezték portfóliójukat. Az illusztrátorok falának funkciója egyértelműen kettős: elsőként hirdetési felület a művészek elérhetőségével, hogy kiadót találjanak saját munkájuknak, emellett a fal egyértelmű találkozási pontja a vásárra érkező sokaságnak. A legtöbben a belépés után itt kötnek ki, böngészni kezdik a gazdag illusztrációs kínálatot. Reggelente és délutánonként általában lehetett találkozni munkálkodó grafikusokkal, akik hozták az újabb és újabb plakátjaikat, próbáltak egy tenyérnyi szabad felületet találni, ahová felragaszthatják munkájukat, valamint pótolták az ingyen elvihető névjegyeket, képeslapokat, printeket. Az illusztrátorok fala egy folyamatosan terjeszkedő műalkotásra hasonlít, az érdeklődés és az illusztrátorok keze nyomán egy idő után megtelik, ekkor pedig az újonnan érkezők kénytelenek elkezdeni beteríteni a köztes tereket, szabad falfelületeket, liftajtókat, padlókat a munkáikkal – így az utolsó napra lényegesen nagyobb kiterjedésűvé válik a fal.
Mint az utóbbi évben minden digitalizációt érintő konferenciának, a vásár idei előadásai közül többnek visszatérő témája volt a mesterséges intelligencia, annak könyvkiadásbeli lehetőségei. E terén általánosságban elmondható, hogy az előadók nem tudtak sok új információval szolgálni a hallgatóságnak, a közönséget valószínűleg nem lepték meg túlságosan a szokásos gondolatok a mesterséges intelligencia hasznosíthatóságáról. A szakmailag egyébként felkészült előadók elmondták: természetesen készült már AI által illusztrált és írt könyv, de nem valószínű, hogy az elkövetkezendő években a mesterséges intelligencia felválthatná a könyvkiadás folyamatának főbb szerepköreit. A vásárnak mindenképpen előnye, hogy a kerekasztal-beszélgetések és előadások változatos témákat érintenek, és nem mindegyik kapcsolódik szorosan a gyerekirodalom területéhez.
Esett szó fenntarthatóságról és környezetvédelemről, termékértékesítési stratégiákról, játékok fejlesztéséről, videójátékokról, a kínai könyvpiacról érkező esettanulmányokról, a girl power erejéről a könyvkiadásban és a hangoskönyvek szerepéről a fandomok kialakulásában.
Néhány előadás meghallgatása után azonban mégis az volt a benyomásom, hogy a hangzatos, programkatalógusba illő címek mögött az előadások tartalma nem hozza lázba a közönséget. Az előadók természetesen profik és a saját területüknek alapos ismerői voltak, mégis sok esetben félórás prezentációikban csak felszínesen ismertették a témát, nem adtak valódi útravalót a közönségüknek.
Az idei év Guest of Honour címét Szlovénia viselte, így különleges fókusz helyeződött a szlovén kiadásokra és illusztrátorokra. A bejárattól nem messze helyezkedett el az And Then What Happens? című kiállítás, amely 59 különböző kortárs szlovén illusztrátor munkáját mutatta be. Emellett a szlovének nemzeti standja is látványos méretű volt, gazdag kiadványkínálattal. Az ország jelenléte a nagy formátumú, grandiózus méretű, 140 oldalas katalóguson is tapasztalható volt (Bee Curious: Slovenia’s Best for Young Readers): a katalógus dupla vagy tripla oldalakon mutat be korosztályokhoz csoportosítva 50 szlovén gyerek- és ifjúsági irodalmi szerzőt. A katalógust kinyitva azonnal egy erős megállapítással kell szembesülnünk, ugyanis az első oldalon rövid leírásokat olvashatunk arról az öt különböző díjról, amelyeket az országban a gyerek- és ifjúsági irodalmi szövegeknek osztanak ki. Ebben a térben az And Then What Happens? című kiállítás mellett még három másik jelentős, egy-egy alkotóra fókuszáló kapott teret: Andrea Antinori, a Bolognai Gyerekkönyvvásár nemzetközi illusztrációs díjának 2023-as nyertese, Paloma Valdivia, a Pozsonyi Illusztrációs Biennálé nagydíjának nyertese és a könyvvásár éves Illustrators Annual 2024 kötetének borítótervezője. Mauro Evangelista VISIONS című kiállítása pedig a nemrég elhunyt, a könyvvásáron éveken át aktívan dolgozó olasz illusztrátor munkásságát tekinti át 1991-től 2024-ig.
A szlovén illusztrátorok kiállítása mellett hasonlóan jelentős figyelmet vonzott a Chinese Excellence in Children’s Illustration kiállítás is, ahol 15 kínai illusztrátor munkáját mutatták be. Az olasz–kínai kapcsolatok és partnerség megünneplése okán a kínai könyvpiac is kiemelt szerepnek örvendett idén. A sanghaji gyerekkönyvvásár társsszervezője a Bolognai Gyerekkönyvvásár, így Kína több mint száz kiállítóval és ezzel a különleges hangulatú illusztrátorkiállítással is képviselte az országot Bolognában.
A Silent Book Contest 2024 kiállításán a szavak nélküli képeskönyvek versenyének finalistáit ismerhettük meg, a független zsűri a könyvvásár után választja ki az év győztesét. A 16 legjobb pályaművet online, egy virtuális kiállításon is megtekinthetik az érdeklődők. A jelöltek között van Nelli Lassen dán alkotó kötete, a The Cat in the Museum, amely egy macska kalandjait követi nyomon: miután bezárták őt éjszakára egy múzeumba, este a szobrok és műalkotások életre kelnek, a valóságos macska még egy festményen szereplő társával is találkozik. Művészeti témát dolgoz fel Keung Chi Kit hongkongi művész könyve is, a Life of a Painting, amely egy festmény életciklusát prezentálja, a vászon elkészítésétől kezdve a festmény elkészültén át egészen annak akaratlan elpusztításáig. A The Winter Coat, a német Lara Kaminski munkája egy nyúl és egy medve erdei életét mutatja be: a páros egy hatalmas piros kabáton osztozik a tél beköszöntével, de rá kell jönniük, az erdő többi lakója is fázik, nekik is szükségük lehet a meleg bundára.
A Petőfi Kulturális Ügynökség Magyarországot képviselő standjánál beszerezhető volt az ügynökség New Hungarian Childlit című katalógusának 2024-es verziója, amely 14 könyvet mutatott be a szerzők, az illusztrátorok ismertetésével, a könyvekből származó hosszabb idézetekkel. A katalógus végén a 2023-as Év Gyerekkönyve díj nyerteseiről is találhatunk információt. További érdekesség, hogy idén Alács Anna és Szabó Kinga illusztrátorok kerültek fel Bolognában az 58. illusztrációs kiállítás finalistáinak listájára, a zsűri 81 országból 3520 alkotó közül választotta ki a végső 346 művészt, amelyek közül végül 78 nevet díjaztak. A magyar standnál nem volt teljesen világosan látható, hogy melyek is azok a könyvkiadók, illusztrátorok vagy szerzők, akik személyesen is jelen vannak a vásáron, és képviselik a hazai gyermekirodalmat. Más nemzetekhez viszonyítva – legalábbis a román, a szlovák, a horvát és a kiemelt helyet kapó szlovén standok kontextusában – a magyar stand jól láthatóan kisebb méretekkel rendelkezett, ennélfogva jelentősen kevesebb könyvet és kiadványt tudott prezentálni az érdeklődőknek.
A díjak átadását jelentős szakmai figyelem övezte a BolognaRagazzi Award fő kategóriáiban, a fikcióban, a non-fictionben, a képregényben, az Opera Primában (ez utóbbi elsőkönyves szerzők és illusztrátorok díja), a New Horizonsban – valamint az idei évtől a toddler (totyogó) kategóriában először osztottak díjat. A fikció kategóriában Issa Watanabe, a 2020-as Migrants című nagy sikerű silent book szerzőjének új könyve, a Kintsugi lett a nyertes, amely szintén szavak nélküli képeskönyv. A cím a japán művészeti formára, az eltörött kerámiák darabjainak arannyal való összeillesztésére utal. Az Opera Prima kategória nyertese a lettországi Janis Roze kiadó könyve, a Ko darīt, ja esi kails pilsētā (What to Do If You Are Naked in a City?) lett.
Az illusztrátor-szerző, Alexandra Runde 23 lehetőséget vázol fel arra az általában álombeli esetre, ha valaki meztelenül találná magát a városban.
Runde dupla oldalakon mutatja be a lehetőségeinket, és hogy hogyan boldoguljunk magabiztosan egy ilyen szituációban. Az Extraordinary Award díjazottja a Bambini nascosti (Hidden Children) című olasz alkotás lett, amely egy bújócskajátékra épül, és egyszerre hordozza magában a nyugtalanság és a játék érzetét. Az olvasó is részese a játéknak, hiszen az ő feladata, hogy titokban tartsa a gyerekek rejtekhelyét. A rejtekhely felfedése egyszerre sebezhetővé tétel is. A könyv izgalmas tisztelgés a történelem rejtőzködő és elveszett gyermekei előtt.
A New Horzion kategória nyertese a hongkongi szerző, Pen So See You in Memories című könyvtárgya. A könyvtokban található két kötet közül az első egy sketchbook, amelyben épületek és helyszínek ceruzarajzai láthatóak, míg a második kötetben egy amnéziával küzdő főhös törekvéseit nyomon követő képregényt olvashatunk. Az amnéziás főszereplő ahhoz, hogy visszanyerje az emlékeit, a saját rajzaira támaszkodik, így Pen So történetmesélési stratégiája, hogy felértékeli a képiség szerepét az elveszett emlékek között, a rajzok egyfajta vonalvezetőként jelennek meg, térképként a memória útvesztőjében. A toddler kategória nyertese az idei évben a hold kreatív átváltozásait megörökítő Dia de Lua (Moon Day) lett. A non-fiction kategóriában a cseh kiadó által megjelentetett Myko című kötetet díjazták, a kötet enciklopedikus pontossággal számol be a gombák sokszínűségéről és természetéről. A BolognaRagazzi Crossmedia Award – a kategória, melynek tavalyi nyertese Rofusz Kinga Otthon című kötete és az abból készült rövid animációs film – idei díjazottja a Sam & Julia – The Mouse Mansion című holland projekt. A kézzel készített diorámákra épülő ötlet egy egércsalád mindennapjait örökíti meg már animációs film, könyv és merchindise termékek formájában is.
A képregény kategória három korosztályra bontott: korai olvasó, middle grade és young adult. A legfiatalabbak nyertes képregénye a francia Comment naissent les arbres (How Trees Are Born) című könyv, ahol egy anya-fia páros erdei utazásán keresztül ismerhetjük meg az erdő szépségét és a természet erejét. Szintén francia szerző műve a Les Pissenlits (Dandelions), amely a gyerekkori nyarak nosztalgikus érzését hívja elő, míg a young adult kategória győztese az olasz Il racconto della roccia (The Tale of the Stone) egy zsidó és egy muszlim kisfiú szokatlan barátságát mutatja be a 20. századi Jemenben.
A könyvek, díjak és kiállítások közül rendkívül nehéz csupán néhány címet és pillanatot kiemelni, hiszen a vásár hatalmas méretekkel és végeláthatatlan kínálattal rendelkezik. Ezért is lehet mindenképpen érdemes a szakma iránt érdeklődőknek, legyenek azok könyvkiadási szakemberek, illusztrátorok vagy kutatók, meglátogatni a Bolognai Gyerekkönyvvásárt.