„A célunk, hogy felfedezzük a jövő magyar filmes tehetségeit a jelen számára” – Interjú Deák Dániellel, a Friss Hús rövidfilmfesztivál igazgatójával

Beszélgetésünk idején kevesebb mint négy hét van hátra a fesztivál indulásáig. Mikor állt össze a végleges program?

Ilyenkor már az utolsó simításokat végezzük, elsősorban a szakmai programoknál és a speciális vetítéseknél van még tennivaló. A válogatási folyamatot még ősszel kezdtük el. Mivel több ezer nevezés érkezik a fesztiválra, egy külön csapat dolgozik a válogatáson, az összetett folyamat végén pedig az egyes szekciók felelősei véglegesítik a programot. A versenyfilmek listája rendszerint január-február környékén ölt végső formát.

Mik az idei fesztivál különlegességei és kiemelt témái?

A szakmai programjaink idén is a mozi jövőjére fókuszálnak, és a bemutatott filmeket is ebben a szellemben válogattuk. 

A célunk, hogy felfedezzük a jövő magyar filmes tehetségeit a jelen számára, emellett a legjobb nemzetközi rövidfilmeket szeretnénk bemutatni a közönségnek.

Minden évben indítunk egy olyan filmes blokkot, amelyben újszerű és különleges alkotások szerepelnek. Ilyen volt korábban a magyar sci-fi-szekció. A Friss Hús idei újdonsága például a weirdcore-blokk, amelyben olyan rövidfilmeket mutatunk be, amelyek meghökkentőek, viccesek, átlépik a néző komfortzónáját, de magas művészeti értéket képviselnek. A másik új szekciónk a „műfajra magyar”, amelybe különböző zsánerű alkotásokat válogattunk össze.

Milyen tendenciát lehet felfedezni a fesztiválra benevezett rövidfilmek témaválasztásában? Más foglalkoztatja az alkotókat, mint három vagy öt évvel ezelőtt?

A szülő-gyerek kapcsolat és a külföldre költözés mint motívum olyan visszatérő téma, amely elsősorban a fiatalokat foglalkoztatja. Az elmúlt években egyre több alkotás készül a generációs útkeresésről. Szerencsére nem adnak direkt válaszokat a felmerülő kérdésekre, hanem inkább egy kor hangulatlenyomatát adják vissza. Az eggyel idősebb generációt a szülői lét problémái foglalkoztatják. Ebben a témában is nagyon érdekes kisfilmek születnek. Magyarországon sajnos egyre szűkösebbek a lehetőségek, nem könnyű itthon nagyjátékfilmet készíteni, ez is az oka, hogy sokan a rövidfilm felé fordulnak, és ebben a formátumban fejezik ki magukat, ezáltal persze bővül a Friss Hús kínálata is. Ennek a tendenciának az az árnyoldala, hogy sokan próbálják rövidfilmekbe tömöríteni a nagyjátékfilmes ötleteiket, ami sokszor rosszul sül el.

A járvány sok rendezőnek adott ihletet a pandémia alatt. Készülnek még karanténfilmek?

Érdekes módon nagyon gyorsan eltűntek a palettáról. Valószínűleg azért, mert a közbeszédben sincs már jelen a járvány témája. Egy-két évig készültek karanténfilmek, de úgy látszik, már egyáltalán nem foglalkoztatja a téma az alkotókat.

Meg lehet határozni, hogy ki a Friss Hús legfőbb közönsége?

A közönség összetételét koncentrikus körökben lehet leginkább elképzelni. Amikor 2013-ban elindult a Friss Hús, elsősorban a filmes szakmabeliek találkozóhelye volt. Később a barátaik, családtagjaik is elkezdtek járni a fesztiválra, majd olyan kultúrakedvelők is csatlakoztak, akik érdeklődnek a szerzői filmek iránt. Az évek alatt olyan nézőkkel bővült a közönségünk, akik inkább színházba járnak, és a kedvenc színészeiket akarják látni mozivásznon. A járvány éveit leszámítva folyamatosan emelkedik a fesztivál látogatóinak létszáma, és reméljük, hogy folytatódik ez a tendencia. Mindig van hová fejlődni, de sosem akarunk túl nagyot ugrani. Mindig olyan nézőkkel bővül a közönség, akik valamilyen módon tudnak kapcsolódni ahhoz a közösséghez, amely kialakult a Friss Hús körül.

A dokumentumfilmekkel kapcsolatban a mai napig az az előítélet él az átlagnézőben, hogy beszélő fejeket fog látni és unalmas lesz. A rövidfilmekkel kapcsolatban milyen prekoncepciókkal találkoztál, amelyeket el lehetne oszlatni?

Hasonlókkal, mint amiket említettél a dokumentumfilmek kapcsán. A leggyakoribb előítélet, hogy a rövidfilmek mind diákok munkái. Ez egyrészt nem igaz, másrészt sokszor a fiatalok filmjei is professzionális körülmények között készülnek, és az idősebb korosztály is szívesen készít rövidfilmeket. Meg kell próbálni felülírni ezeket az előítéleteket.

Buda Flóra Anna rövidfilmje, a 27 – amelyet a magyar közönség a 2023-as Friss Húson láthatott először – az áprilisban bemutatott Hogyan szexeljünk kísérőfilmjeként a mozikban is látható. Látsz jövőt ebben a koncepcióban? Nőhet a rövidfilmek népszerűsége, ha nemcsak fesztiválokon, de rendszeres mozis vetítéseken is találkozik velük a közönség?

Szerintem ez a koncepció már inkább a múlté. Bár van hagyománya itthon, de több szempontból is problémás. A forgalmazó és a mozi részéről rengeteg pluszadminisztrációval és technikai feladattal jár, és a végén nem adnak el több mozijegyet. A néző szempontjából sem előnyös, mert nem azt kapja, amire számít. Ha jegyet vált egy nagyjátékfilmre, nem biztos, hogy előtte egy rövidfilmet is meg szeretne nézni. Ettől függetlenül nagyon örülünk, hogy a 27 a Hogyan szexeljünk kísérőfilmjeként látható a mozikban. Rendkívül szimpatikus vállalás ez a Mozinet részéről, de úgy látom, hogy hosszú távon ez a koncepció nem fogja érdemben javítani a rövidfilmek népszerűségét.

Azt tapasztaltuk, hogy ennek a műfajnak az online forgalmazás mellett a szabadabb, eseményalapú vetítések, a fesztiválok biztosítják a legjobb terepet,

ahol a közönség egymás után több filmet is megnézhet, és találkozhat az alkotókkal is.

Említetted az online forgalmazást. Hogy látod, a streamingszolgáltatók elegendő figyelmet szentelnek a rövidfilmeknek?

Egyelőre a streamingszolgáltatók ebben is keresik az utakat. Több ígéretes kezdeményezést látunk, sok múlik azon, hogyan csomagolják és tálalják a filmeket – ebbe munkát és kreativitást kell rakni, például olyat, amilyet a Cinego csapatánál látunk, velük nagyon jó az együttműködés.

Egy három évvel ezelőtti interjúban azt mondtad, jó úton haladtok afelé, hogy meghatározó, jelentős szakmai súllyal bíró, regionális fesztivállá nőjetek. Hogyan látod most a Friss Hús helyzetét, és mik a további terveitek?

Úgy érzem, minden a terveink szerint halad. Szeretnénk pályázni az Akadémiához, hogy Oscar-kvalifikáló fesztivállá válhassunk.

Egyre több nemzetközi filmmel és vendéggel találkozhat a közönségünk.

A szakmai programunk egy része angolul zajlik, és középtávú tervünk, hogy a pitchfórumunkat megnyissuk a külföldi alkotók előtt is. Mint említettem, egyszerre sosem szeretnénk túl nagyot lépni előre. Sok fesztivállal előfordul, hogy túl gyorsan akar fejlődni, de rossz irányt vesz, utána pedig nehéz korrigálni. Szeretnénk, ha megmaradna a csapatunk magja, és nem veszítenénk el azokat az értékeket, amelyeket az évek során létrehoztunk.

Ki tudsz emelni néhány filmet, amelyet nagyon vársz az idei Friss Húson?

Traub Viktória animációs filmje, a Cipők és paták rendkívül eredeti, gyönyörű és komplex alkotás, amely a 27-hez hasonlóan az annecyi fesztiválra is meghívást kapott. Arra számítunk, hogy komoly nemzetközi sikert fog elérni. A Friss Hús idén is bemutat két Friss Csillagot, azaz két tehetséges fiatal színészt, ők Gellért Dorottya és Ionescu Raul, akik többek között az Apám fia és a Kamra rövidfilmekben szerepelnek majd. Mindenképp kiemelném még a Diamond Beautyt Nyertes Zsuzsával a főszerepben. Egy rettentően bizarr és kreatív alkotásról van szó, amelyet a rendező, Korom Anna nagyjátékfilmként is vászonra szeretne vinni.