A gyerekzenekarok felelőssége ma nagyobb, mint valaha – Interjú Farkasházi Rékával

Először is szeretnék gratulálni mindenhez, amit az elmúlt évtizedekben elértetek a Tintanyúllal, és köszönjük a rengeteg értékes dalt, amelyet megalkottatok. Min dolgoztok most?

A legújabb dalunk és a hozzá tartozó klip egy izgalmas együttműködés eredménye. Buda Gábor, az Alma együttes frontembere nemrég keresett meg minket egy óvodai koncert után az ötletével, és szinte azonnal elindult a közös munka. Az új dalunk és klipünk egy újfajta megközelítést tükröz. Az együttműködés Gáborral sok új ötletet hozott, és a közös munka során olyan zenei és vizuális elemeket is beépítettünk, amelyek korábban nem voltak jellemzőek ránk. A célunk az volt, hogy a közönség minden tagja, kicsik és nagyok egyaránt élvezzék a produkciót. Gábor írta a dalszöveget, a zenekarunk egyik gitárosa, Kálmán Tamás pedig a zenét, illetve közösen készítettük el a klipet, amelyet szeretnénk élőben is előadni majd a Budapest Parkban augusztus 4-én. Ez lesz a születésnapi nagykoncertünk, amelyen tíz előadó fog részt venni vendégként, név szerint Geszti Péter, Bereczki Zoltán, Beck Zoltán, Puskás Peti, Csemer Bogi, Bánsági Ildikó, Malek Andrea, Csorba Lóci, Zentai Márk és természetesen az említett Alma együttes.

Miért fontosak ezek az együttműködések, és miben nehezebb a gyerekzenekarok élete a popelőadókéhoz képest?

Nem igazán tudom megmondani, pontosan miben nehezebb, mert csak az egyik oldalt ismerem. Az biztos, hogy a gyerekzenekarok kevésbé megbecsültek szakmailag és anyagilag, holott ugyanolyan képzett zenészekkel dolgozunk, és ugyanarra a minőségre törekszünk. Hogy milyen jelentősége van egy ilyen összefogásnak? Az együttműködések azért fontosak, hogy megmutassuk a közönségnek és a szakmának, hogy a produkcióink minősége nem sokban különbözik a professzionális popzenei előadókétól, csak éppen más közönséget szólítanak meg. Ez nem könnyű műfaj.

Tintanyúl induló – Farkasházi Réka és a Tintanyúl

Egyszerre két közönségetek is van. Mennyiben más egyszerre írni a gyerekeknek és a szüleiknek, azaz a felnőtteknek? Hogyan lehetséges úgy alkotni, hogy a szöveg és a zene egyaránt kiszolgálja mindkét korosztály igényeit?

Gyakorló szülőként tudom, hogy nem elég, ha csak a gyereket szórakoztatjuk. A gyerek akkor érzi jól magát, ha a szülő is jól érzi magát.

Ezért törekszünk arra, hogy a szülők, nagyszülők ugyancsak élvezzék a koncertjeinket. Így mind a zene, mind a szöveg olyan kell legyen, hogy minden korosztály számára szórakoztatóvá váljon. Ma elmondhatom, hogy kialakult egy erős közönségréteg, aki igényli a jó minőségű gyerekprogramokat. Sok előadó és zenekar született az utóbbi évtizedekben, akik hasonlóan a minőségi szórakoztatásra törekszenek, ugyanakkor sajnos sok gyenge minőségű produkció is van a piacon, amelyek „elolcsósítják” a szakmát. Az online világban gyorsan terjednek ezek a rossz minőségű dalok, amelyek károsak lehetnek a gyerekek ízlésének formálására is.

Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni, hogy az online világ és a közösségi média ma már elengedhetetlen része egy zenekar életének. Mi például indítottunk Társasjáték címmel egy podcast-sorozatot, amelyben popzenei előadókat hívunk meg beszélgetni és közösen zenélni. A podcast-sorozat nagyon népszerű lett, szeretnénk folytatni. Tehát a digitalizáció egyfelől nagyszerű eszköz arra, hogy elérjük a közönségünket, megosszuk velük az új dalokat, a klipeket és a híreket, viszont nagy kihívás is egyben, mert a gyorsan virálissá váló rossz minőségű tartalmakkal nehéz felvenni a versenyt. Mi igyekszünk mindig valóban minőségi tartalmakat kínálni, és reméljük, hogy a közönség értékeli ezt.

Milyen üzenetet szeretnétek közvetíteni a gyerekdalokkal?

Az üzenetünk egyszerű: a zene mindenkié, és minden korosztály számára örömforrás lehet. Azt szeretnénk, ha a közönségünk élvezné a zenét, szórakozna, és közben talán tanulna is valamit. A zene egyesít, összekapcsol minket, ezt az érzést szeretnénk továbbadni minden fellépésünkkel.

A gyerekzenekaroknak nagyon fontos szerepük van a gyerekek fejlődésében és nevelésében.

A zene fejleszti a kreativitást, az érzelmi intelligenciát és a szociális készségeket. Emellett a gyerekeknek örömöt és szórakozást nyújt. Mi igyekszünk olyan zenét készíteni, amely nemcsak szórakoztat, hanem tanít, és fontos üzeneteket közvetít.

Jelenleg hány éves korig van igény az ifjúsági zenekarok koncertjeire, és ez hogyan változott az elmúlt 18 évben?

Inkább gyerekzenekarnak neveznénk magunkat. A közönségünk kisiskoláskorig terjed, de a nagyobb testvérek és a nagyszülők is élvezik a koncertjeinket. Az új generációk folyamatosan csatlakoznak, így mindig megújul a közönségünk. A koncertjeink pedig interaktívak, a gyerekek és a felnőttek egyaránt részesei lehetnek az előadásnak. A visszajelzések általában nagyon pozitívak.

Nehéz lehet felvenni a versenyt a sorozatgyártásban készülő gyerekdalokkal, amelyeket az ifjúsági csatornák sugároznak. Miért nem használja az együttes a mesterséges intelligenciát? Így több dalt írhatnátok rövidebb idő alatt.

Már közel két évtizeddel ezelőtt is, amikor elkezdtünk zenélni, furcsán néztek ránk, hogy mi még mindig élőben stúdiózunk. Az élő felvételek drágábbak és munkaigényesebbek, de úgy éreztük, hogy tartozunk ennyivel a közönségünknek. A mesterséges intelligencia csak addig fog teret nyerni, amíg a zenészek nem tartanak ki az élő zene mellett, márpedig mi kitartunk, és nem szeretnénk dalszerzésre használni a robotot. Véleményem szerint mindig értékesebb lesz egy olyan dal, amelyet ember alkotott. Bár valóban sokkal gyorsabban lehet dolgozni a mesterséges intelligenciával, nem pótolja az emberi kreativitást. Továbbra is a minőségi zene és szórakoztatás mellett maradunk. Szeretnénk még több új dallal minél több élő koncertet adni. Emellett fontosnak érezzük, hogy a gyerekek zenei nevelésében is szerepet vállaljunk, ezért óvodákban, iskolákban zenés drámaórákat is szívesen tartunk.

Mi a helyzet a playbackkel? A zeneiparban régóta használják ezt a technikát.

Mi minden helyszínen élőben játszunk. A playback nem része a fellépéseinknek. Számunkra nagyon fontos, hogy a közönségünk értékeli az élő zenét, sokkal felszabadultabbak és aktívabbak a koncertjeinken. Nem tagadom, hogy egy-egy televíziós felvételen engem is arra kértek, énekeljek playbackre, de bevallom, hogy kudarcot vallottam, én egyszerűen nem tudok így énekelni, és nem hinném, hogy a jövőben lesz olyan Tintanyúl-koncert, ahol így énekelnék.

A zene az életünk egyik legfontosabb része.

Mindannyian azért választottuk ezt a pályát, mert szenvedélyesen szeretjük a zenét. Ez nemcsak a munkánk, hanem a hivatásunk is.

A mindennapjainkat áthatja a zene: gyakorlás, próbák, koncertek, új dalok írása. A zene számunkra egyfajta önkifejezés és kommunikáció is a közönséggel, ezt nem fogjuk felváltani egyetlen egyszerűbb megoldásra sem.

A zenekar hogyan készül a koncertekre? Van valamilyen különleges rituálétok vagy szokásotok?

Általában minden turné előtt van egy hosszabb próbafolyamat, és közösen álmodjuk meg az új műsorokat. A koncertek helyszínén egy profi stáb segíti a munkákat, emellett saját hangmérnökünk és roadunk van. A hangbeállás során igyekszünk a lemezeinken megszokott, legjobb minőségű hangzásvilágot elérni élőben is. Vannak rituáléink, amelyek nélkül nincs koncert, de szerencsére az egymásra hangolódáshoz nekünk nem kell sok minden.

Végezetül, hogyan folytatódik a nyár?

Nagyon várjuk az új projektek megvalósítását és a koncerteket. Szeretnénk minél több helyre eljutni, hogy még több emberrel megoszthassuk a zenénket. Emellett további új dalokat szeretnénk írni, és tervezzük, hogy újabb klipet is készítünk. Az egyik legfontosabb célunk pedig az, hogy továbbra is sok örömet és boldogságot hozzunk a közönségünk életébe.