Eltemetett traumák és kísértetek – Interjú Cibulya Nikol filmrendezővel

Bár a hazai közönség körében népszerű a műfaj, de szinte alig készül magyar horrorfilm. Úgy indultál neki az első egész estés filmednek, hogy mindenképp horrort akarsz rendezni?

A Holnap meghalok nem az első nagyjátékfilmtervem volt. A korábbi ötleteim között sok dramedy volt, valamint kosztümös kalandfilm is. Komolyabban négy-öt évvel ezelőtt kezdtem érdeklődni a művészhorrorok iránt, nagyon tetszett például Ari Astertől a Fehér éjszakák, vagy Jennifer Kent A Babadook című filmje. Tudtam, hogy valószínűleg alacsony költségvetésű film lesz, ezért azt a jól ismert horroralaphelyzetet választottam, hogy néhány ember összegyűlik egy kis erdei házban, ahol furcsa dolgok történnek. A Holnap meghalok előzménye, hogy Angyalosy Eszterrel pár évvel ezelőtt elkezdtünk írni egy forgatókönyvet, amely az eutanáziáról szólt. A történetben a főszereplő halálos beteg, és arra készül, hogy a barátai segítségével véget vet az életének egy erdei házban. A filmtervvel pályáztunk az NFI Inkubátor Programjára, de visszadobták. Évekkel később újra elővettem a scriptet, de egy idő után éreztem, hogy mivel nincs személyes kötődésem a témához, nem fogom tudni megírni, hiába volt az alapsztori nagyon izgalmas. Végül teljesen átírtam, de meghagytam a horror alaphelyzetet és a szereplők közti kapcsolatokat. Azért is választottam ezt a műfajt, mert itthon még viszonylag kevés horrorral operáló film készült.

A Holnap meghalok egy olyan nőről szól, aki épp gyereket vár. Az anyaság témája a Mária Terézia szül című rövidfilmedben is megjelent.

Ez nem feltétlenül volt tudatos. A Mária Terézia szül című filmet még a járványhelyzet alatt írtam, a Holnap meghalok forgatókönyvét pedig két éve, tehát viszonylag távol volt egymástól a két film. A rövidfilm ötletét egy újságcikk adta, amely a középkori, reneszánsz kori királyi nyilvános szülésekről szólt. Ez az abszurd helyzet fogott meg. Utólag tudatosult bennem, hogy milyen erős a párhuzam a Mária Terézia szül és a Holnap meghalok főszereplője között, hiszen mindketten kiszolgáltatott helyzetben lévő nők. A Holnap meghalokban az foglalkoztatott, hogy a terhesség felszínre tud hozni rengeteg olyan eltemetett traumát, amelyekkel ha nem foglalkozunk, akkor kísértet formájában üldöznek, hogy kezdjünk velük valamit.

A Fehér éjszakákon kívül melyek voltak azok a művészhorrorok, amelyek kifejezetten nagy hatással voltak rád?

Az egy év alatt, amíg írtam, előkészítettük, forgattuk és vágtuk a filmet, próbáltam minél több horrort megnézni. Végül a nagyjából 70-80 alkotásból, amelyet megnéztem, a legnagyobb kedvenceim furcsa módon majdnem mind elsőfilmek és női rendezők alkotásai voltak. A pár évvel ezelőtti, szintén kis költségvetésű Saint Maud nagyon tetszett, ez a vallásosság és megszállottság viszonyáról szól, vagy az ausztrál Relic, amely az öregedés körüli félelmekre épít, illetve a Falcon Lake, amely tulajdonképpen nem is horror, csak van benne néhány kifejezetten velőtrázó jelenet.

Több kifejezetten „terheshorrort” is szeretek, ilyen például a szinte nézhetetlenül iszonyatos francia À l'intérieurvagy a spanyol Huesera, illetve rengeteget hallgattam az új Suspiria című film zenéjét írás közben.

Amitől nagyon sokáig nem tudtam aludni, az pedig a japán Dark Water volt.

Szerinted miért nem készülnek sem horrorok, sem művészhorrorok itthon?

Csak tippelek, de talán az egyik ok a sokból az lehet, hogy a magyar filmművészeti képzés elsősorban a szerzői alkotásokra helyezi a hangsúlyt. Ezenkívül egy műfaji film elkészítése sokszor költségesebbnek tűnik.

A Holnap meghalok producerei, Kárpáti György és Berta Balázs több fiatal, elsőfilmes rendező filmjét is támogatták. Hogyan kerültél velük kapcsolatba?

A Holnap meghalok forgatókönyvének előzményét, a már említett eutanáziás forgatókönyvet korábban beadtam az NFI-hez, de nem támogatták. Mivel ennek a filmnek is nagyon hasonló a műfaja és a hangulata, úgy gondoltam, biztos ezt is elutasítják majd. Azt nem akartam viszont átélni, hogy az ötödik filmtervemet is visszadobják. Úgy vágtam neki, hogy ha törik, ha szakad, legalább ezt az egy filmet elkészítem.

Az utóbbi időben egyre több magyar rendező kénytelen no-budget vagy low-budget módon filmet készíteni,

ez pedig inspirált, mert így legalább elhittem, hogy pénz nélkül nekivágni egy filmkészítésnek nem egy teljesen őrült ötlet, bár ha valaki most megkérdezné, azt mondanám, hogy bizony az volt. Egy rendező-forgatókönyvíró ismerősömtől hallottam, hogy Kárpáti György és Berta Balázs elsősorban műfaji filmek gyártását és forgalmazását támogatja. Ekkor már majdnem teljesen kész volt a Holnap meghalok forgatókönyve. Elküldtem Kárpáti Györgynek, akivel már a következő héten találkoztunk. Elmondta, mekkora összeget tudnak biztosítani a filmhez. A javaslatára több helyen is módosítottam a forgatókönyvön, majd tavasszal elkezdtük keresni a helyszínt a filmhez, és a nyáron le is forgattuk.

Az alacsony költségvetés miatt, gondolom, sok szívességet kellett kérned a stábtagoktól.

Szerencsére meg tudtuk oldani, hogy senki ne dolgozzon teljesen ingyen. Úgy állítottuk össze a költségvetést, hogy minden stábtag körülbelül ugyanakkora fizetést kapjon. Ez nyilván a töredéke a szokásos bérüknek, ráadásul több stábtag is két-három ember munkáját végezte. A vágónk, Bonta Luca például szállította a stábtagokat, és kölcsönadott a saját bútoraiból, amikor berendeztünk. A fővilágosító, Vékony Dani pedig naponta oldott meg felmerülő problémákat.

Előfordult, hogy a forgatás alatt úgy érezted, nem fog elkészülni a film?

Szinte minden egyes pillanatban azt éreztem, hogy bármikor széteshet, és amíg nem látom a vásznon, addig nem lehetek abban biztos, hogy tényleg össze fog jönni. Rengeteg olyan probléma merült fel, amelyre nem számítottunk, és nem tudtunk kalkulálni vele. Sokszor estek ki stábtagok, vagy váltották egymást. Szinte minden forgatási nap úgy kezdődött, hogy felmerült egy megoldhatatlannak tűnő probléma. Például, amikor be akartuk vinni az aggregátort az erdőbe, hogy legyen áram, és tudjunk világítani, egyszerűen elakadt a kocsi a sárban, és egy kis hidat kellett építeni, hogy be tudjuk vonszolni. Aznap nagyon úgy tűnt, hogy az éjszakai jelenetek harmadának búcsút mondhatunk. Nagyon rugalmasnak kellett lennünk, hogy elkészüljön a film.

A film egy vidéki, erdőszéli házban játszódik. Gondolom, a költségvetés miatt location managerre nem tudtatok költeni. Hogyan találtátok meg a helyszíneket?

Tulajdonképpen a helyszínkeresést a gyártásvezető és én végeztük. Az erdőben játszódó jeleneteket Kaposgyarmaton forgattuk. Ha jól emlékszem, a gyártásvezetőnknek ajánlotta egy ismerőse. De kértem segítséget location managertől is, aki szuper erdei házakat ajánlott, de olyanokat, ahol hollywoodi filmeket szoktak forgatni, így azokat nem tudtuk volna megfizetni. Rengeteg olyan embertől kértem segítséget, akik nem tartoztak a stábhoz. Így a különköszönet-listán legalább annyi név szerepel, mint a stáblistán. A filmbéli házat végül az Airbnb-n találtuk Horányban.

A főszereplőt, Irmát Kurta Niké alakítja. Milyen karaktert kerestél? Mindenképp hivatásos színészben gondolkodtál?

Igen. Úgy éreztem, hogy egy műfaji filmhez mindenképp hivatásos színészekre lesz szükségünk.

Rengeteg a tehetséges színész Magyarországon, főleg ahhoz képest nagyon sok, hogy milyen kevés film készül itthon.

Nikét már ismertem. Az egyik korábbi, meg nem valósult filmemnek ő lett volna a főszereplője. Amikor elkezdtem írni a Holnap meghalok forgatókönyvét, már megvolt a fejemben, hogy ő alakítja majd Irmát. Niké nemcsak a főszereplő volt, de Kiszler Dániel operatőr és Bonta Luca vágó mellett az egész forgatás alatt a lelki támaszom is.

Hogyan reagáltál, amikor néhány hete megtudtad, hogy a filmed különdíjat nyert a 40. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon?

Nagyon meglepődtem. A fesztivál tíz napig tartott, és mi nem maradtunk kint végig Varsóban. Azt hittük, hogy a díj átadása előtt szólnak a nyerteseknek, hogy vissza tudjunk utazni a fesztiválra, de nem jelezték. Vasárnap este itthon ültem pizsamában, és biztos voltam benne, hogy nem nyertünk. Egyszer csak kaptam egy üzenetet egy ismerősömtől, aki a fesztivál dokumentumfilmes szekciójának a zsűritagja, hogy gratulál a díjhoz.

Van újabb filmterved?

Van újabb és pár régebbi is, amelyeket félig megírtam, aztán lemondtam róluk. Dolgozom egy treatmenten, amellyel kapcsolatban azon gondolkodom, hogy hogyan tovább. A legjobb lehetőség az lenne, ha külföldön fejleszthetném a forgatókönyvet, és nemzetközi koprodukcióban jönne létre a film. A következő filmemet már nem ilyen alacsony költségvetésből szeretném készíteni, mert nem szeretnék ennyi szívességet kérni. Számomra megterhelő élmény volt ilyen körülmények között dolgozni. Ennek ellenére csodálatos, hogy ennyi olyan magyar film jelenik meg mostanában, amelyek minimális pénzből készültek. Nem az a csodálatos, hogy egyáltalán el tudtak készülni, hanem az, hogy kevés pénzből. De én azt hiszem, nem szeretnék másodjára is így forgatni.

A Holnap meghalok november 7-től látható a magyar mozikban a Vertigo Média forgalmazásában.