Wim Wenders klasszikusai és sci-fi a szélesvásznon – Interjú Ráduly Györggyel, a Budapesti Klasszikus Film Maraton vezetőjével

Az idei Budapesti Klasszikus Film Maratonon a sci-fi és a magyar animáció kapja a főszerepet. Miért ezek a műfajok kerülnek fókuszba, és milyen filmeket láthat a közönség?

Kató-Kiszly István grafikus 1914-ben készítette el az első trükkfilmjét, ezzel vette kezdetét a világszerte ismert magyar animáció, amely idén ünnepli száztizedik évfordulóját. Van miről mesélni, és van mit megmutatni a közönségnek a műfajból. A sci-fi rendkívül izgalmas fejezetet nyitott a filmművészetben. Fontosnak tartottuk, hogy szűkítsük a tematikát, mert három fesztiválnyi idő sem lenne elég, hogy minden fontos filmet levetítsünk. Azokat az alkotásokat igyekeztünk beválogatni a fesztivál felhozatalába, amelyek a filmtörténet különböző időszakaiban megpróbálták előrevetíteni a jövőt. 

Műsorra tűzünk szovjet némafilmet, harmincas és negyvenes évekbeli tudományos-fantasztikus alkotásokat és újabb filmeket is a világ minden tájáról.

A szekcióban többek között bemutatásra kerülnek igazi csemegék a nemzetközi filmarchívumok ajánlásával, így a lengyel Szexmisszió is, valamint a Jérôme Seydoux-Pathé Alapítvány archívumában fennmaradt csodálatos, kézzel festett sci-fi-némafilmek, amelyeket kétféle zenei kísérettel is megnézhetünk, egyszer a Francia Intézetben zongorajátékkal, egyszer pedig a Budapest Music Centerben egy különleges zenei est keretében. Szabó Ádám virtuóz játéka mellett láthatják a „szovjet Metropolisnak” is tartott, Aelita, a Mars királynője című, a Mars meghódításáról szóló látványos sci-fit. Azt hiszem, mindenkinek nagy élmény lesz a 2001: Űrodüsszeia és Az idő urai szabadtéri vetítése, és programra tűzzük az idén nyolcvanéves George Lucas első nagyjátékfilmjét, a THX 1138-at, valamint a szintén a jövőben játszódó Vissza a jövőbe 2-t is. Mindemellett helyet kap a programban Jean-Luc Godard Alphaville-je is, amelyben szerepel magyar színész is, Szabó László képében, valamint a Terminátor 2, amelynek szintén van magyar vonatkozása, ugyanis az Andy Vajna által alapított Carolco Pictures égisze alatt készült el. A filmmel tisztelgünk is a magyar–amerikai producer emléke előtt, aki idén ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját.

Idén külön szekciót szenteltek Wim Wenders filmjeinek, aki személyesen is részt vesz a Budapesti Klasszikus Film Maratonon. Ennek mi az apropója?

A Filmarchívumok Nemzetközi szövetsége (FIAF) – amelynek a Magyar Nemzeti Filmarchívum 1958 óta a tagja, és amelynek 2019 óta vezetőségi tagja vagyok – évente díjaz olyan ismert filmes alkotókat, akik sokat tesznek a filmek megőrzésének és restaurálásának ügyéért. Olyan filmes alkotók részesültek korábban ebben az elismerésben, mint Martin Scorsese, Christopher Nolan és Jean-Luc Godard. A díjat idén Wim Wenders kapja, aki az alapítványával évek óta aktívan restaurál filmeket, és széles körben hirdeti a filmek megőrzésének fontosságát. A szövetség javasolta, hogy a Budapesti Klasszikus Film Maraton legyen a díj átadásának helyszíne, így jött a lehetőség, hogy Wim Wenders legyen a fesztivál vendége. Felajánlottuk neki, hogy retrospektív vetítéssorozatot tartunk az alkotásaiból. Ehhez készítettünk egy javaslatot, amelyet ő véglegesített, így állt össze a szekció filmes felhozatala. Wim Wenders két napot tölt Budapesten, és a vetítéseket követő közönségtalálkozókon is részt vesz majd.

Idén különösen sok filmtörténettel foglalkozó dokumentumfilmet láthat majd a fesztivál közönsége. Hogyan válogattatok?

A dokumentumfilmes szekció összeállítása mindig nagyon izgalmas feladat.

Idén elsősorban a filmkészítés kulisszatitkaira, a hírességek személyes történeteire, valamint a nagy korszakok bemutatására fókuszálunk.

Ebből a szempontból különösen fontosnak tartjuk a Made in England című dokumentumfilmet, amely a Pressburger Imre – Michael Powell alkotópárost mutatja be. A filmnek Martin Scorsese a narrátora, aki elmondja, hogy Pressburgert és Powellt tartja legfőbb alkotói inspirációjának. A Made in Englandet tulajdonképpen hazahozzuk, ugyanis a Nemzeti Filmintézet lesz a film forgalmazója Közép-Európában. Tudjuk, hogy a dokumentumfilmek forgalmazása mennyire nehéz és kockázatos vállalás, de fontosnak tartjuk, hogy a film elérhető legyen Magyarországon. Azután, hogy levetítettük a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, a következő években a hazai mozik, tévécsatornák és streamingszolgáltatók rendelkezésére fogjuk bocsátani, hogy minél több nézőhöz eljusson ez a varázslatos történet. A szekcióban található filmeket Gazdag Gyula szakmai barátunk válogatta össze, és közel tíz olyan világhírű alkotást vetítünk le, amely a filmgyártás kulisszáit mutatja be.

Amikor tavaly beszélgettünk, azt mondtad, hogy minden évben megvizsgáljátok, melyek a legnépszerűbb filmek a közönség körében, amelyeket újra és újra műsorra tűztök. Mik a legnagyobb kedvencek?

Mindig vannak slágerek, amelyek rendszeresen visszakerülnek a programba. Ilyen például a Casablanca vagy a Korda Sándorhoz köthető filmek. Nagy kedvencnek számítanak a hollywoodi magyarokhoz köthető alkotások, mert a közönség büszkén tekint azokra a tehetségekre, akik magyarként a világ legnagyobb filmes birodalmában váltak sikeressé, és vált halhatatlanná a nevük. Ehhez kapcsolódik, hogy idén levetítjük André de Toth Senki sem menekülhet című filmjét, amely előrevetítette a nürnbergi pert két évvel azelőtt, hogy az elkezdődött volna. Szintén nagy érdeklődés övezi A vad című filmet Marlon Brandóval a főszerepben. Sokan nem tudják, hogy ezt is egy magyar rendező, Benedek László készítette. Ezeket a filmeket nagy számban látogatja a fesztivál közönsége, és a visszajelzések alapján igénylik, hogy újra és újra bemutassuk őket.

A fesztiválon számos olyan alkotást láthat a közönség, amelyek külföldi filmarchívumok birtokában vannak. Hogyan zajlik egy régi kópia „kölcsönzésének” a folyamata?

Az év elején szoktuk meghirdetni a Budapesti Klasszikus Film Maratonfőbb tematikáit. A felhívásunkat a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségén keresztül eljuttatjuk a világ összes filmarchívumához. Az ajánlatok tavasszal szoktak megérkezni. Ezután kezdetét veszi egy kurátori munka, a szűrés, amikor megvizsgáljuk, hogy a beérkezett ajánlatok mennyire illenek a tematikai elképzeléseinkhez. Ezt követően fel kell térképeznünk, hogy a filmarchívumok által ajánlott alkotások jogai és vetítési anyagai elérhetőek-e. Hazánkban nincs ilyen probléma, mert a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában őrzött magyar filmek nagy része állami tulajdonban van, tehát bármikor tudunk kölcsönözni filmet az országon belülre vagy külföldre.

A külföldi archívumoknál nem biztos, hogy az adott archívum vagy az állam a film tulajdonosa.

Vegyük példának Costa-Gavras Music Box című filmjét, amely az idei fesztivált nyitja majd. Az alkotás a Cinémathèque française filmarchívuma ajánlásával került be a programba a holokauszt-emlékév, a magyar alaptörténet és a budapesti forgatási helyszín okán. Viszont az intézmény nem rendelkezik sem megfelelő minőségű filmkópiával, sem a Music Box jogaival. El kellett kezdenünk nyomozni. Kiderült, hogy a filmből nincs digitális kópia, viszont megtaláltuk a jogtulajdonost, és megszereztük a vetítés jogait. Felkutattunk egy 35 mm-es kópiát Párizsban, amelyet szinte alig vetítettek, így „vadonatúj” állapotban van. Ezt a kópiát hoztuk el Budapestre, amelyet majd az Uránia Moziban vetítünk le magyar felirattal. Ez a példa jól mutatja, hogy mekkora munka van amögött, hogy elhozzunk egy filmet a fesztiválra. Szerencsére sok országban már jóval előrébb jár a filmek restaurálása, így egy digitálisan felújított kópiát jóval könnyebb megtalálni és beszerezni. Mivel digitális fájlokról van szó, az utaztatás is jóval egyszerűbb, mint egy 35 mm-es kópia esetében.

Tavaly említetted, hogy szinte már azonnal a fesztivál után elkezditek szervezni a következő eseményt, és május környékén kezdenek el sokasodni a feladatok. A fesztivál vezetőjeként melyik a kedvenc munkafázisod?

Azt a fázist szeretem a legjobban, amikor végig kell gondolnom, hogy mi legyen a fesztivál fő tematikája, és hogyan tudunk olyan személyeket bevonni, akiknek a jelenléte meghatározza a fesztivál programstruktúráját. Szeretek azon gondolkozni, hogy hogyan tudjuk elérni, hogy egy híresség eljöjjön Magyarországra, és Budapest egyre jelentősebb filmes fesztiválhelyszínné váljon. A szervezés és a lebonyolítás már csapatmunka. A fesztiválon leginkább azt szeretem, amikor a moziszékben ülhetek, és nézhetem a fantasztikusabbnál fantasztikusabb filmeket, de sajnos erre sosincs időm, mert egyik helyszínről a másikra kell rohannom.

Mire vagy a legbüszkébb a fesztivál kapcsán?

Arra, hogy a semmiből hoztuk létre. Az első esemény egy két és fél napos program volt 2017-ben a Corvin Mozi két termében. Akkor külföldi sztárvendégben még nem is gondolkodhattunk. Ötezer néző volt kíváncsi a fesztiválra. A következő évben a Budapest Film igazgatója felajánlotta nekünk a Toldi Mozit helyszínnek, és a Francia Intézet, valamint az Uránia is csatlakozott a fesztiválhoz. Büszke vagyok rá, hogy már 2016-ban megszületett a Budapesti Klasszikus Film Maraton koncepciója, amelyet azóta is szem előtt tartunk: ez az esemény egy eszköz, melynek segítségével hirdetjük a moziba járás szokásának fontosságát, megmutathatjuk a magyar filmeket a hazai és nemzetközi közönségnek, a nemzetközi filmek és mozgóképes szakma hazánkba csábításával a magyar és az egyetemes filmörökség ismertségét és elismertségét is tovább javítjuk, valamint széles körű szakmai kapcsolatrendszert ápolunk, amelynek segítségével eljuttatjuk a magyar filmkincseinket a világ minden pontjára.