„Hűvös arany szél lobog” – A Kortárs folyóirat októberi számának ajánlója

„A platánfa szomjas volt, ráhajolt a vízre / és beledőlt gyökerestől, egy másik társa / pedig csak látni akarta magát folyton / a víztükörben, ferdén nőtt a víz fölé” – az októberi szám Jász Attila Amikor a búcsú angyalai hamut szórnak a fejedre című versével indul. A fiatalabb korosztály hangját pedig Horváth Florencia (Amit örököltem, Addig tűzzön nap) és Szalatnyai Dóra Laura (Idő, (ügyfél)kapunyitás, Remény) versei képviselik.

A Kortárs októberben mindig megemlékezik a forradalomról,

ezúttal Marafkó László A rendőr háta, valamint Sarusi Mihály A MÚK és társai a Corvinkán – Történetek a Zsilinszky- és Áchim-látta világból című 1956-os témájú prózáival. Marafkó a gyermekek nézőpontjából láttatja az októberi napokat, Sarusi pedig szűkebb hazája, Békéscsaba történetén keresztül reflektál az eseményekre.

Cseres Tibor naplója is 1956-ban indul, és rövid feljegyzésekben rögzíti a napi eseményeket, ötletfoszlányokat. Lapszámunkban azonban jóval későbbi, az 1987-es évet dokumentáló bejegyzések olvashatók. Cseres 1987 és 1989 között volt az Írószövetség elnöke, a szóban forgó év eseményei, az Írószövetségen belüli ellentétek már előrevetítették a közelgő változásokat. Márkus Béla előszava szerint a jegyzetekből „kiválik, ami a Naplót egyedülállóvá, páratlan dokumentummá teszi: az 1987-es év krónikája, a párt által felfüggesztésre, sőt megszüntetésre szánt Írószövetség munkájának, mondhatni, sorsalakulásának jegyzőkönyvbe illően részletes, aprólékos leírása”. A teljes szöveg Napló 1956–1993 címmel várhatóan 2023-ban jelenik meg Cseres Judit és Márkus Béla gondozásában.

„Mindenki ismeri azt a különös rejtélyt, hogy a bűn elkövetésekor nem történik semmi, pedig a gonosz megsértett ilyenkor valamit, ami szent. Az ember úgyszólván elvárná, hogy a tett elkövetésekor a legfőbb áldozat, tehát Isten is megmutassa magát, s elsöpörje azt, ami megsértette. Hogy ez nem történik meg, abból sokan azt a következtetést vonják le, hogy valójában nem is létezik az az isteni hatalom, amitől rettegünk. Magyarul: bármit megtehetünk” – Szilasi László A Manuéla-dosszié című készülő regényének első részlete olvasható a számban. A sűrű szövésű szöveg ide-oda ugrál az időben, cselekménye mindvégig a levegőben játszódik, és egy olyan pillanat köré csoportosul, amikor az ember látszólag döntési helyzetbe kerül: élet-halál ura lehet. Vagy mégsem?

„Valóságország valahol a messzeségben, a nagy Üresség másik oldalán van, és egyre arra vár, hogy Képzeletországban teremjen már egyszer egy olyan királyfi, aki meg tudja hódítani.” Kaffka Margit egyike azon kevés nőknek, akik íróként gyökeret eresztettek a kánonba, és neve halála után több mint száz évvel még mond valamit egy gimnazistának. Viszont azt, hogy novellákat és meséket is írt, talán már kevesebben tudják. Kosztrabszky Réka tanulmánya Kaffka Képzelet-királyfiak című meséjéhez keres értelmezési lehetőségeket. „Kaffka meséje olyan kettős kódolású szövegként működik, amely a gyermek és felnőtt olvasó számára más szöveghálózatokat mozgósít. Azaz olyan kulturális kódokat szerepeltet, amelyek egy felnőtt számára jelentésképző erővel működnek, míg a gyermek számára ezek az utalások nem (feltétlenül) kulturális kódként, hanem meseként működnek.” Az elemzett mű ennek fényében hagyományos meseként, egyfajta eredetmítoszként vagy a művészet sajátos értelmezéseként is olvasható.

Bence Erika Sándor Iván Szakadékjátszma című, 2022-ben megjelent könyvéről írt. A regény „hét évtizedes rálátási távlatot nyit meg visszamenőleg az olvasó előtt”, a szereplők életének fejezeteit mutatja be a második világháborúban, a nyolcvanas évek Magyarországán és napjainkban, mindezt a már többször működésbe hozott sakkjátszma-tematikára felfűzve.

Kontra Ferenc A fiú című könyvéről Kemsei István kritikáját olvashatják. Az önéletrajzi ihletésű történetekből korábban a Kortárs is közölt darabokat.

Sarusi Mihály visszaköszön a kritika rovatban is. Oláh András a Végenincs Corvinka című művéről írt, amely egy tervezett trilógia második darabjaként 2023-ban látott napvilágot.

A világjárvány tapasztalatainak lecsapódása az irodalomban egyre inkább láthatóvá válik.

Szőcs Petra versei a 16. század környékére, egy másik járvány idejére kalauzolnak, de a 20. század és a jelenkor eseményei félreérthetetlenül átütnek a szövegen. A gonosz falu legszebb lakói című kötetről Kis Marcell írt kritikát.

A lapszámot Tenk László munkáival illusztráltuk.

A Kortárs októberi számát hamarosan az online térben is átlapozhatja a kortarsfolyoirat.hu oldalon.