„A filmipar egyre inkább felelősséget érez a bolygónk és a társadalom iránt” – Interjú Szemerédy Zsófiával és Tordai Júliával a fenntartható filmkészítésről

Tíz évig éltem az Egyesült Királyságban, ahol a filmezésen belül a PR, az értékesítés, a forgalmazás és a forgatókönyv-fejlesztés területén is kipróbáltam magam. Szerettem volna mélyebben belelátni a forgatás folyamatába is, ezért hazajöttem Magyarországra, és jelentkeztem egy filmbe producerasszisztensnek. Julcsival a forgatáson ismertük meg egymást. Megdöbbentünk, hogy mennyi szemét halmozódik fel, amellyel senki nem kezdett semmit. A Covid ideje alatt kapcsolatba léptünk több amerikai filmstúdióval is, és így indult el a Green Eyes. Cégünk, amely Angliában, Közép- és Kelet-Európában tevékenykedik, abban segít a produkciós cégeknek, hogy a fenntarthatósági szemléletet figyelembe véve és alkalmazva készítsenek filmeket.

Az alapszakom biológia volt, míg a mesterszakom a tudománykommunikáció területéhez kapcsolódott. Mindig is érdekelt a világ működése és a környezeti problémák megoldása. Szenvedélyesen hiszek abban, hogy a tudással és az információval képesek vagyunk pozitív változásokat előidézni, és szeretném ezt a meggyőződésemet másokkal is megosztani.

Azért vetettem bele magam a filmezésbe, mert

úgy vélem, hogy a film az egyik legerősebb médium, amely képes hatni az emberek gondolkodására és cselekedeteire.

A filmek segítségével olyan gondolatok és érzések juttathatók el az emberekhez, amelyek más módon nehezebben érhetők el. Munkám során szembesültem vele, hogy mennyire szennyező ez az iparág, és Zsófival közösen elkezdtünk azon dolgozni, hogy ez változzon.

Mennyire számít új szemléletnek a fenntarthatóság a filmiparban?

Az elmúlt két-három évben kapott nagyobb visszhangot, de vannak olyanok a szakmában, akik már tíz-tizenöt éve foglalkoznak a témával. Ma már jóval többen vagyunk ezen a területen, és egyre inkább kezd kialakulni a szabályozás is a filmiparban. Sokakban a járványhelyzet alatt tudatosult, hogy mennyire aggasztó a helyzet, most pedig nem lehet nem látni, hogy itt a globális felmelegedés, amikor október elején huszonöt fok van, és folyamatosan halljuk a híreket az erdőtüzekről, áradásokról.

A fenntarthatóság társadalmi vonatkozásai csak az utóbbi években kerültek a középpontba, és ebben a folyamatban a „metoo”-mozgalom is szerepet játszott. Azóta a legtöbb nagy stúdió szorosan támogatja a fenntarthatóság társadalmi aspektusait. Az egyre aggasztóbb klímaválság is növeli a környezeti fenntarthatóság jelentőségét az iparban.

Mitől lesz fenntartható egy filmforgatás?

A legfenntarthatóbb film az lenne, amit el sem készítenek. Ha elkészül, annak már van lenyomata. A filmipar legfőbb célja, hogy a lehető leggyorsabban és lehetőleg minél költséghatékonyabban jöjjön létre az adott produkció, a végső produktum számít. Régebben kevésbé volt fontos, mennyi pazarlással és szennyezéssel jár a filmkészítés folyamata. Szerencsére ez mára sokat változott.

Egy fenntartható film esetében az alkotók szem előtt tartják a környezet védelmét, a körforgásos gazdaságot, és minden döntés előtt mérlegelnek, hogy van-e környezetkímélőbb, kevésbé pazarló megoldás.

Például nem muszáj az egész stábnak repülővel utaznia, ha máshogy is eljuthat a forgatás helyszínére. Kisbuszokkal is közlekedhetnek a stábtagok ahelyett, hogy mindenki külön kocsival megy. Természetesen mindig szem előtt kell tartani a stáb sajátos igényeit. Nem lehet csak úgy kötelezni egy megoldásra a produkciót, ha nincs meg hozzá a megfelelő infrastruktúra a régióban.

Azon túl, hogy minimalizáljuk a filmipar károsanyag-kibocsátását, szerintem fontos szerepe van abban is, hogy a film erejét használva tudatosítsuk az emberekben az ügy fontosságát.

Milyen konkrét gyakorlatokkal lehet fenntarthatóvá tenni a filmkészítés folyamatát?

Rengeteg mindent lehet tenni. Csak hogy pár példát említsek, előre meg szoktuk határozni, hogy nagyságrendileg mekkora lesz az adott produkció karbonlábnyoma. Ha látjuk, hogy különösen sok áramot fognak fogyasztani, akkor megvizsgáljuk, hogy a stúdióban elérhető-e zöldenergia, amely az Egyesült Királyságban például egyre több helyen adott. Ha elérhető, akkor javasoljuk a produkciónak, hogy inkább azzal éljenek. Ha tudjuk, hogy az aggregátorok miatt sok dízelt használnak majd, felmérjük, hogy lehet-e csökkenteni az energiaigényt, és kisebb aggregátorokat használni. Többféle alternatív megoldás is létezik, például akkumulátorpakkok telepítése. Az étkeztetésért felelős részlegnek azt szoktuk javasolni, hogy szezonális ételeket kínáljanak a stábtagoknak, és a régióban elérhető alapanyagokból készítsék el azokat. A forgatás után a produkciónak nincs ideje megszervezni, hogy a megfelelő helyre szállítsák a megmaradt és feleslegessé vált kellékeket, díszletelemeket. Ebben is segítünk. Volt olyan forgatás, amelyről több vödörnyi festék maradt meg, ezeket elajándékoztuk olyan iskoláknak, amelyek tudták használni. Igyekszünk helyet keresni mindennek, ami megmarad egy forgatás után, és a szemétben végezné.

A Nemzeti Filmintézet Fast Forward Programjának keretében bemutattatok egy diagramot, amelyből kiderül, egy hollywoodi produkció átlagos karbonlábnyomának felét az üzemanyag teszi ki. Mennyire jellemző, hogy a stáb a belső égésű motorral hajtott járművek helyett elektromos autókat használ?

Sajnos egyelőre még nem igazán jellemző. Ez egy nagyon összetett kérdés. Fontos, hogy a stúdiókban, bázisokon legyen elegendő töltőpont. Logisztikára van hozzá szükség, és egy új rendszer bevezetésére. Amit talán kevesebben tudnak, hogy szerződésekben ki van kötve, hogy külföldi stábtagoknak egy bizonyos szint fölött milyen kategóriájú autók bérelhetők, a legtöbb szerződést még nem vizsgálták felül ilyen szempontok alapján, és még nem feltétlenül tartalmazzák az elektromos autók használatának a lehetőségét. Amit ti láttatok az ábrán, az sajnos nem is ezt a fajta üzemanyag-használatot mutatja, sokkal inkább az aggregátorok, munkagépek, trailerek, kisbuszok fogyasztását. Most dolgozunk egy angol produkción, amely azt tűzte ki maga elé célként, hogy teljesen dízelmentes helyszínen fog forgatni. Ebben próbálunk nekik segíteni.

Átlagosan hány fenntarthatósági asszisztens dolgozik egy filmen, és melyik részleggel vagytok folyamatos kapcsolatban?

Ez a produkció méretétől és költségvetésétől is függ. A cégünk általában nagyobb külföldi filmeken dolgozik, mert az adókedvezmények miatt sok szervizprodukció készül Magyarországon. 

Általában két-háromszáz fős stábokkal szoktunk együtt dolgozni, amihez legalább két-három fenntarthatósági asszisztensre van szükség.

Jellemzően a producer és a stúdiók keresnek meg minket. Már a forgatás előtt, a film előkészítésekor kezdetét veszi a munkánk, és a gyártásvezetővel szoktunk folyamatosan egyeztetni.

Nagyon szeretem a filmipar és a „Tesz-Vesz város” hasonlatát, mivel számos különböző részleg együtt dolgozik, mindegyik más-más iparág saját szakértelmével. Mi alapvetően minden területtel kapcsolatban vagyunk, és képesek vagyunk hasznos tanácsokkal szolgálni, legyen szó a kosztümösökről, a díszletkészítőkről vagy a műszaki személyzetről. Az ilyen sokszínűség és a különböző szakmai csoportok együttműködése teszi izgalmassá a filmipart, miközben minden részleg szükségleteit és kihívásait igyekszünk megérteni.

A nyáron forgatták Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című filmjét, amely a Nemzeti Filmintézet első zöldprodukciója. A stáb aggregátor helyett helyi áramot használt, a hulladékot pedig szelektíven gyűjtötte, és nem használt PET-palackot. Ez mennyire jellemző itthon? Hol tartanak a magyar filmek a fenntarthatóság terén?

Mivel viszonylag kevés magyar produkcióban vettünk részt, erre nincs rálátásom, Lakos Nóra filmjén viszont mi is dolgoztunk. Már akkor megkerestek minket, amikor még csak a forgatókönyv volt kész, és már abból kiderült, mennyire szem előtt tartják a fenntarthatóságot. Kevés olyan produkciós céget ismerünk, amely ennyire fontosnak tartja a témát. Nagyon büszkék vagyunk az együttműködésünkre, Sümeghy Claudiáék [a Véletlenül írtam egy könyvet egyik producere, a filmet gyártó JUNO11 ügyvezetője – a szerk.] nagyon komolyan vették a kérdést, annak ellenére, hogy őket senki nem kötelezte erre, ez teljesen az ő elhatározásuk volt.

Sümeghy Claudia sokaknak jó példa lehet. A film eleje óta elkötelezett volt a téma iránt, és a produkció végéig kitartott mellette. Példája rámutat arra, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag a nagy hollywoodi produkciók luxusa, hanem bárki számára elérhető, aki hű marad az elképzeléseihez.

A klímavédelem témája erősen átpolitizálódott az évek során. A nemzetközi filmipar hogyan fogadta a fenntarthatósági törekvéseket?

A nemzetközi filmiparban minden nagyobb szereplőnek van zéró kibocsátásra vonatkozó célkitűzése, tehát el akarja érni, hogy nulla legyen a szén-dioxid-kibocsátása. A Disney és a Warner Media például 2035-re tűzte ki ezt a célt, az Amazon 2040-re, a Sony 2050-re. A Netflix volt a legambíciózusabb a 2022-es célkitűzésével.

Az átpolitizálódás sajnálatos fejlemény, mert a klímavédelem valójában olyan téma, amely politikai hovatartozástól függetlenül mindenkit érint. A fenntarthatóság nemcsak egy politikai ügy, hanem az emberiség jövője szempontjából is fontos kérdés. Az egyre növekvő tudatosság és az iparág vállalt célkitűzései fontosak, de a klímavédelem sikere és a fenntarthatóság megvalósítása az egyének és a közösségek hosszú távú gondolkodásától is függ. A klímaváltozás kihívásainak kezelése közös felelősségünk, és hosszú távú megoldásokra van szükségünk ahhoz, hogy biztosítsuk az emberiség túlélését és a bolygónk fenntarthatóságát. A filmipar is hozzájárulhat a társadalmi tudatosság növeléséhez és a változás ösztönzéséhez ezen a területen.

Mennyire támogatják az egyes országok, illetve az EU a zöldprodukciókat?

A British Film Institute (Angol Filmintézet) csak akkor fogadja el a fejlesztési és produkciós pályázatokat, ha zöldtervezetet is benyújt a produkció. Ausztriában és Belgiumban adókedvezménnyel, adó-visszatérítéssel támogatják a zöldfilmeket. Németországban minden produkciónak meg kell felelnie bizonyos fenntarthatósági követelményeknek. Mindenki máshogy fog hozzá, de egyre több országban hoznak szabályokat a fenntartható filmkészítésre vonatkozóan.

A Nemzeti Filmintézet és a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) közreműködésével Magyarországon létrejött az első olyan képzés, amely kifejezetten a fenntarthatósági filmes asszisztensek képzését célozza. Ez a lépés rendkívül fontos, mert a megfelelő szakemberek képzése alapvető a fenntartható filmgyártás előmozdításához. A fórumok és az oktatás segítenek a szükséges tudatosság és szakmai ismeretek terjesztésében. Nagyon boldog vagyok, hogy Magyarországon is felismerik ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét.

Mi lehet a fenntartható filmezés jövője?

Örülnék, ha dominánsabbá válna ez a szemlélet már a filmkészítési folyamat kezdeteitől fogva – beleértve a forgatókönyvírói és finanszírozási fázist –, és az olyan kulcsfontosságú szereplők is szem előtt tartanák a fenntarthatóságot, mint a gyártó cégek, a stábtagok, a forgalmazók, valamint a produkciókat támogató egyéb szervek, például a filmalapok, ügynökségek, regionális intézmények. Remélem, hogy a szabályozásoknak köszönhetően a produkciók könnyebben tudják zöldíteni a filmkészítést. Fontos, hogy legyenek követelmények, ugyanakkor az alkotók kapjanak támogatást is a célok eléréséhez, és a stábtagok részéről is meglegyen az igény a környezet védelmére.

A fenntartható filmezés jövője rendkívül izgalmas és ígéretes lehet. A filmipar egyre inkább felelősséget érez a bolygónk és a társadalom iránt, és a fenntarthatóság előmozdítása a fókuszban marad. A jövőben remélhetőleg még több stúdió és filmkészítő fog elköteleződni a fenntarthatóság mellett, és szigorúbb normák és irányelvek alapján fognak működni. A technológia fejlődése is lehetőségeket kínál a fenntartható filmezés terén, például az energiahatékonyabb eszközök és digitális megoldások révén. A közönség is egyre tudatosabb lesz a környezeti kérdésekben, és a fenntartható filmek iránti érdeklődés növekedni fog. Új narratívák és storytelling-módszerek jelenhetnek meg a filmekben, amelyek hangsúlyozzák a fenntarthatóság fontosságát, és ösztönzik a változást. Összességében a fenntartható filmezés jövője arra irányul, hogy a filmipart egy olyan eszközzé tegye, amely nemcsak szórakoztat, hanem felhívja a figyelmet a fenntarthatóság kihívásaira és megoldásaira. Az együttműködés, a tudatosság és az innováció kulcsfontosságúak ebben a folyamatban.