Felmérések igazolják, hogy az olvasás milyen nagy mértékben segíti a gyerekek fejlődését. Ennek ellenére mégis sokan vannak, akik nem vagy csak nagyon keveset olvasnak a gyermekeiknek. A Petőfi Kulturális Ügynökség új antológiája az apákat szólítja meg.
Az olvasás családi élménye sokszor meghatározó a gyermeki fejlődés szempontjából, de az apák szerepe ebben gyakran háttérbe szorul. A Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelent Apa olvas – Kortárs gyerekversek és mesék című antológia célja, hogy ezt a hagyományt helyezze újra előtérbe. Az összeállítást Harmath Artemisz gyerekirodalmár, a PKÜ–MeseCentrum programvezetője álmodta meg, és olyan költők és írók munkáit gyűjtötte egybe, mint Harcos Bálint, Lackfi János, Marék Veronika, Szabó Borbála vagy Miklya Zsolt. A 28 klasszikust tartalmazó antológiáról Harmath Artemisszel beszélgettünk.
Miért volt fontos, hogy dedikáltan az apukákat megcélozva készüljön egy olyan antológia, amely a meseolvasást ösztönzi?
Három alapvető indíttatás vezetett a kötet összeállításához. Az első egy németországi programhoz, a Mein Papa liest vor!-hoz kapcsolódik. A hátterében álló kutatásból megtudtam, hogy az apák kérdései sokkal inkább ösztönzik a gyerekeket arra, hogy kibontsák és megértsék a szövegek mélyebb tartalmát. Elvonatkoztatnak a szövegtől, kitágítják az értelmezési teret. Az apák által feltett kérdések ugyanis rávezetik a gyerekeket a történetek mögöttes rétegeire, míg az anyák inkább a konkrétumokra kérdeznek rá. Ez már önmagában elég inspiráló volt. A második indíttatás az egyetemi oktatói tapasztalataimból fakadt.
A tanárképzés és a gyermekirodalmi továbbképzések során azt tapasztaltam, hogy a kollégák sokszor progresszív, előremutató szövegeket keresnek, de ezek a művek nem mindig találkoznak a gyerekek befogadóképességével vagy azzal, amit a szülők otthon családi körben irodalomként tudnak elfogadni, befogadni. Ezért olyan szövegeket válogattam, amelyek mindkét szempontnak megfelelnek, tehát az óvónők is biztonságosan olvashatják őket alvásidőben, és a családok is örömmel veszik kézbe, mert jó meséket találnak benne, arról nem beszélve, hogy ezek a művek irodalmi-esztétikai szempontból ugyancsak izgalmasak. A harmadik indíttatásom pedig az volt, hogy a három nézőpont – a gyerekközönség, az irodalomkritikai szempontok és a pedagógusok igényei – találkozzanak.
Szerettem volna egy olyan antológiát, amely segít abban, hogy a mesélés a család összetartó élményévé váljon.
Hogyan fogadták a szerzők az Apa olvas antológia ötletét?
A kötetszerzők visszajelzései szinte egyhangú lelkesedést tükröztek, Varró Dániel például segített átfogalmazni néhány szöveghez kapcsolt kérdést is. Az antológia összeállításakor az illusztrációk kérdése szintén kiemelt szerepet kapott, hiszen ezek a szövegek korábban már megjelentek más kiadványokban, méghozzá kitűnő illusztrációkkal. Ezért aztán nagy dilemma volt, hogy mi legyen a képekkel. Mivel az előző projektjeinkkel már sikeresen bebizonyítottuk, hogy igenis van értelme egy összefésülő grafikai koncepciónak, így Orosz Annabella készített egységes illusztrációkat a korábban megjelent írásokhoz. A kötet összeállításakor egyébként olyan szövegekre és illusztrációkra törekedtünk, amelyek bevonják az édesapákat a közös olvasás élményébe, hiszen az Apa olvas egyik fő célja az apák olvasási kedvének növelése.
Még mindig nem világos azonban, hogy miért épp az apák.
A 2017–2019-es olvasáskutatások szerint Magyarországon leginkább az édesanyák vesznek részt a gyerekekkel közös olvasásban. Ezen szerettem volna változtatni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az anya iskolázottsága jelentősebb hatással van a gyerekek olvasottságára, Ez a két adat összefügg. Aki otthon felolvas, annak az attitűdje lesz a meghatározóbb.
Mi történik akkor, ha egy gyereknek egyáltalán nem olvasnak?
Amikor egy gyereknek nem olvasnak, már egészen korán, hároméves korban jelentős különbségek alakulhatnak ki például a szókincsében. Kutatások szerint akár 8%-os eltérés is mérhető ebben az életkorban. Az olvasás hiánya nemcsak a szókincset érinti, hanem a szövegértést szintén, amely minden tanulási folyamat alapja, legyen szó bármilyen tantárgyról. Az anyanyelv elsajátításának minőségét jelentősen befolyásolja, hogy rendszeresen hall-e a gyermek szépirodalmi szövegeket. A napi 15-20 perces felolvasás egyébként nemcsak a szövegértést fejleszti, hanem az anyanyelvi készségeket is általánosan javítja, és az sem baj, ha a gyerek újra és újra ugyanazt a szöveget hallja, hiszen a kicsik számára nagyon lényeges az ismétlés. Ezen kívül az ugyancsak nagyon fontos, hogy a meséhez kérdések kapcsolódjanak, mert ezek segítenek mélyebben rögzíteni és értelmezni a szövegek tartalmát. Továbbá az illusztrációk is nagyban hozzájárulnak a szöveg megértéséhez, mivel vizuális támpontokat adnak a történethez. Ezek az elemek együtt működnek a leghatékonyabban, ha tudományos szempontból nézzük.
Emellett a hétköznapi tapasztalatok is igazolják, hogy az irodalmi szövegek jelenléte vagy éppen hiánya jelentős hatással van a családi nyelvi kultúrára és a gyerek nyelvi igényességére.
Hány éves kortól érdemes olvasni a gyerekeknek?
Már egészen korán, gyakorlatilag születéstől kezdve érdemes a gyerekeknek mondókákat, verseket mondani vagy olvasni. Sőt, a legfrissebb kutatások szerint a prenatális nyelvi fejlődés már az édesanya méhében megkezdődik: a magzat néhány hónapos kortól felismeri nemcsak a szülők hangját, hanem azokat a mondatdallamokat, amelyek az egyes családtagokat jellemzik. Valamint tény, hogy a kisbabák zenei észlelése kiváló, ezért a mondókákkal már a legelső hónapokban érdemes elkezdeni a közös játékot. Ezek az interakciók nemcsak szórakoztatóak, hanem alapvető nyelvi és észlelési formákat fejlesztenek.
Hány éves kortól ajánlott az Apa olvas antológia, és meddig tart a célcsoportja? Hogyan lehet a benne található kérdéseket és történeteket a legjobban felhasználni a közös olvasás során?
Az antológia óvodáskortól, nagyjából nagycsoportos kortól kezdve ajánlott, de elsősorban az alsós korosztály számára készült. Ugyanakkor a saját 12-13 éves gyerekeimen azt tapasztaltam, hogy ezek a szövegek és a hozzájuk kapcsolódó kérdések idősebb korban is jól működnek. Amikor otthon felolvastam nekik belőle, elgondolkodtak, és érdekes beszélgetés indult egy-egy vers kapcsán. Ez persze egy szűk mintavétel, mindenesetre úgy gondolom, hogy a kötetben foglalt kérdések jó kiindulópontot adnak az otthoni beszélgetésekhez, amelyekkel tetszés szerint lehet haladni. Ezek célja, hogy egyszerű módon elindítsák a közös gondolkodást, és akár spontán témákhoz is elvezessenek. Van a tarsolyomban egy 28 helyszínes országos mintavétel, hiszen sokat ezek közül a művek közül a MeseCentrum családi programjain is feldolgozunk zenésen vagy dramatikusan, esetleg színészek olvassák föl azokat, és láthattam a reakciókat.
Most említsük meg az előző könyvedet (Felhőpárna – Versek léten innen és túl, 2021), amely egy gyerekvers-antológia volt. Ezzel szemben az Apa olvas főleg prózai művekből válogat. Mondhatjuk, hogy ez egy folytatás?
A Felhőpárna is egy belső igényből fakadt, akkor az volt a célom, hogy megmutassam, a magyar gyereklíra rendkívül színvonalas, csak válogatni kell. Itt olyan kortárs költők és szerzők műveit gyűjtöttük össze, akik közül néhány nem annyira ismert a nagyközönség számára, de lenyűgöző minőséget képviselnek. Az Apa olvas ötlete viszont korábban született, tehát nincs közvetlen összefüggés a két kötet között. (Bár a fizikai formátum hasonló, valamint a méret, az illusztrátor személye és a könyv minősége is megegyező mindkettő esetében.)
Mindkét kötet nagy sikert aratott. Tervezel a közeljövőben újabb antológiát?
Egyelőre nincs tervben újabb antológia. Az Apa olvas és a Felhőpárna olyan hiányokra reflektáltak, amelyek a könyvpiacon, valamint az iskolai könyvtárakban is érzékelhetők voltak. Mert nagy szükség van kortárs irodalomra az iskolákban, óvodákban, ahol nehéz könyveket beszerezni, főleg a hátrányos helyzetű intézményekben. Ezeknek a könyveknek a legfőbb szerepe, hogy hidat képezzenek a közönség és a kortárs gyerekirodalom között, ezért szeretném, ha minél többekhez eljutna.
Apa olvas – Kortárs gyerekversek és mesék
Petőfi Ügynökség Nonprofit Zrt., Budapest, 2024
Szerkesztette: Harmath Artemisz
A kötet szerzői: Bertóti Johanna, Gimesi Dóra, Harcos Bálint, Kiss Ottó, Kollár Árpád, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Lanczkor Gábor, László Noémi, Marék Veronika, Miklya Zsolt, Nyulász Péter, Simon Réka Zsuzsanna, Szabó Borbála, Varró Dániel, Zalán Tibor