Filmes szakemberek a tűzvonalban – Interjú Gonda Zsolt fegyvermesterrel

Hogy lettél filmes fegyvermester? Milyen vizsgákat kell letennie annak, aki ezen a pályán szeretne elhelyezkedni?

A fiúk gyerekkorukban autókkal, pisztolyokkal játszanak. Valakinél idővel elmúlik ez a szenvedély, de nálam megmaradt. Voltak kisebb-nagyobb kanyarok a pályafutásomban, végül fegyvermester lettem, aminek a pontos megnevezése a vadászpuskaműves. Az ő munkája, hogy javítja, gyártja a fegyvereket, és jól ismeri a működési elvüket. Rendelkezem többek közt rendőrhatóság előtt tett fegyverismereti vizsgával, elöltöltős fegyveres, lőszerújratöltői és lövészetvezetői vizsgával. Később lett belőlem filmes fegyvermester, aki a vaktöltényes fegyverek működtetésére specializálódott. Néhány évig egy filmes fegyverekkel foglalkozó cégnél dolgoztam, majd a Mafilm (ma már Nemzeti Filmintézet) fegyvertárának vezetője lettem.

Miből áll a fegyvermester feladata egy filmforgatáson?

A mi feladatunk, hogy kiszolgáljuk fegyverekkel a produkciót, és közben gondoskodjunk a szereplők biztonságos fegyverkezeléséről. Mi szerezzük be és alakítjuk át a filmhez szükséges puskákat, pisztolyokat, kardokat, a forgatáson pedig megmutatjuk a színészeknek, hogyan használják őket. 

Ha lövés is szerepel egy jelenetben, miénk az utolsó szó, mielőtt elkezdődhet a felvétel. Bizonyos esetben jogunkban áll leállítani a forgatást.

Arra is figyelnünk kell, hogy a színészek hogyan tartják az eszközt. Erre elsősorban a hitelesség miatt van szükség. Például egy háborús filmnél előfordul, hogy egy színész balkezes, ezért bal kézzel tartja a puskát, csakhogy egészen a ‘70-es évekig nem volt balkezes katona. Nekünk ezt is észre kell vennünk.

Mint említetted, fontos szempont a biztonság. Milyen fegyvereket használtok a magyar filmekben, és milyen szabályokat kell betartanotok?

A „lőfegyver” szót nem jogi, hanem hétköznapi értelemben fogom használni a továbbiakban. A filmekben használt fegyvereket több csoportra lehet bontani. Az első a lőképes fegyverek csoportja, amik vaktölténnyel lőnek. A másik csoportba tartoznak a kellékfegyverek, amik nem alkalmasak lövés leadására. A filmes fegyverekre vonatkozó szabályok Magyarországon a legszigorúbbak. A törvény előírja, hogy a forgatásokon használt pisztolyokat, puskákat úgy kell átalakítani vaktöltényessé, hogy ne is fogadják be az éles lőszert. Ezen kívül a csőbe egy „akasztót” kell építeni, ami megakadályozza, hogy bármit ki tudjon lőni az eszköz. A szabályozás arra is kitér, hogy a lőképes fegyvernek folyamatos ellenőrzést kell biztosítani.

Mennyiben más a szabályozás az Egyesült Államokban, ahol a fegyvertartásra vonatkozó követelmények is jóval enyhébbek?

Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és egyéb nyugati országokban a filmes fegyvereket egészen másképp alakítják át, mint Magyarországon, ezért azokat a mi erre vonatkozó jogszabályunk szerint éles fegyvernek kell tekinteni, mert eltérnek a magyar jogban meghatározott átalakítás fogalmától. Több olyan működési rendszerű fegyver van, például a revolverek vagy az egylövetű puskák, amelyeket nem kötelező átalakítani. Általában a félautomata és a sorozatlövő fegyvereket alakítják át, de ezek is befogadják az éles lőszereket, és ilyen lőszerek használata esetén még az eszközök kezelőjére is balesetveszélyesek lehetnek.

Ha a filmes fegyverekről beszélünk, nem mehetünk el Alec Baldwin esete mellett, aki 2021-ben a Rust című film forgatásán egy éles lőszerrel megtöltött kellékfegyverrel halálosan megsebesítette Halyna Hutchins operatőrt. Kinek a hibája, hogy ez előfordulhatott?

Jelenleg annyit lehet tudni, hogy a produkció spórolás miatt a fegyverest – akinek nem volt elég tapasztalata – kellékes feladatokra is szerződtette, aki így a sok munkája miatt nem fordított elég figyelmet a fegyverekre.

A vizsgálat nem derítette ki – és valószínűleg soha nem is fogja –, hogy ki és miért vitt a forgatásra éles lőszert, és miért azokkal volt megtöltve a pisztoly.

Nem Alec Baldwin esete volt az első. Csak hogy megemlítsek párat: 1984-ben egy amerikai színész, a huszonhat éves Jon-Erik Hexum lőtte le magát. A Cover Up című sorozat forgatási szünetében „orosz rulettet” játszott egy .44 magnum kaliberű revolverrel, amiben egy, még el nem működött vaktöltény volt betöltve. A legismertebb talán Bruce Lee fia, Brandon Lee esete, aki 1993-ban A holló című film forgatása közben vesztette életét. Ezeknél az eseteknél is elmondható, hogy a produkció spórolás miatt nem alkalmazott engedéllyel rendelkező fegyvermestert.

Az ilyen balesetek komoly visszhangot kapnak a médiában és nyilván a filmszakmában is. Mennyire fegyelmezettek a színészek, amikor a kezükbe adsz egy fegyvert?

Általánosságban elmondható a szereplőkről, hogy nagyon fegyelmezetten, az utasításainkat betartva használják az eszközöket.

Mikor kapcsolódik be egy produkcióba a fegyvermester? A forgatókönyvet például elolvassátok, hogy tudjátok, mikor, hol játszódik a film és milyen fegyverekre lesz szükség?

Az alkotók jóval a forgatás előtt elkezdenek egyeztetni a főbb részlegvezetőkkel, köztük velünk is. Ilyenkor a forgatókönyv még nem végleges, akár a forgatás alatt is változhat, de legalább tudunk tervezni. Egy jó fegyvermesternek minden történelmi korszakot kellően ismernie kell.

Volt már rá példa, hogy olyan puska, pisztoly vagy kard jelent meg egy filmben, amit az adott korszakban még nem is gyártottak.

Ez nem fordulhat elő. Az én feladatom az is, hogy a raktárból a történelmi szempontból is a filmbe illő eszközt ajánljam a rendezőnek, különben nem lesz hiteles az alkotás.

A Nemzeti Filmintézet fegyvertára közel ezer darabos készlettel rendelkezik. Mesélj erről egy kicsit!

Az NFI fegyverraktára több mint negyven éve működik, az első világháború és 1956 között Magyarországon használt fegyverek találhatóak meg benne. Korábban valamennyi magyar filmhez az akkori Mafilm raktárából kölcsönözték a fegyvereket. Mára ez már megváltozott, de most is csak az NFI rendelkezik olyan engedélyekkel, amik alapján az Európai Unión kívüli produkciók be tudnak hozni Magyarországra fegyvereket filmgyártási célból. A Terminátor, a Gemini Man vagy a Szárnyas fejvadász 2049 magyarországi forgatására például az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából hoztuk be a fegyvereket.

Számos területen munkaerőhiány van a magyar filmiparban. A fegyvermester is ilyen szakma?

Bizonyos tekintetben hiányszakma, és jelenleg sajnos képzés sincs. Tavaly indult egy tanfolyam, melynek vezetésére engem kértek fel. Szerintem lenne rá igény, mert a fiatalokat érdekli a szakma, ezért bízom benne, hogy a képzés a jövőben folytatódni fog. Az egyik legnagyobb probléma a területen, hogy nincs egységes szemlélet abban a tekintetben, hogy miért felelős ma Magyarországon egy filmgyártásban dolgozó fegyvermester.

Több mint száz produkcióban dolgoztál már, világhírű színészekkel, hazai sztárokkal is. Melyik filmre vagy a legbüszkébb?

Minden alkotásra, amelyben részt vettem. A legkisebb reklámfilmtől a több részes sorozaton át a Magyarországon forgatott szuperprodukciókig mindegyikre büszke vagyok.

Korábbi interjúink a filmes szakmákat bemutató sorozatban:

„A zenének minden esetben a képet és a narratívát kell kiszolgálnia” – Interjú Kalotás Csaba zeneszerzővel

„A vágó füle, szeme és szája vagyok” – Interjú Szigeti Krisztina naplóvezetővel

„Olyan a filmes világ, mint egy kis Tesz-Vesz város, ahol mindenki megtalálja a helyét, aki szereti ezt a pályát” – Interjú Lányi Eszterrel a filmes szakemberképzésről

„Amikor azt mondják, »Tessék!«, minden megszűnik létezni, csak a feladatra figyelsz” – Interjú Piroch Gáborral a kaszkadőrszakmáról

„A hangok titkos élete” – Interjú Zányi Tamás hangmesterrel

„A standfotós egy mázlista outsider” – Interjú Szabó Adrienn standfotóssal

„Volt, amikor élőben figyeltem meg, hogy néz ki egy halott” – interjú Pohárnok Iván maszkmesterrel

„Régen mindig odamentem a vágóhoz, és az utolsó képkockákig küzdöttem” – interjú Pohárnok Gergely operatőrrel

Hivatásos veszélykeresők – interjú Gulyás Kiss Zoltán és Bács Péter kaszkadőrökkel

„Ez a szakma nem adja könnyen magát” – Interjú Lemhényi Réka vágóval

„Addig írj, amíg működni nem kezd a sztori!” – Interjú Hegedűs Bálint forgatókönyvíróval

„Képek használati utasítás nélkül” – Interjú Pater Sparrow látványtervezővel

„A színpad mindennek az alfája és ómegája” – Interjú Csőre Gáborral a magyar szinkronszakmáról