„Az emlékezés göröngyein” – A Kortárs folyóirat áprilisi számának ajánlója

Szilágyi István, aki 2024 márciusa óta nincs közöttünk, a Kortárs számára is fontos szerző volt. Az áprilisi számban öt tanulmányban emlékezünk rá, melyek közül kettő is az író publicisztikáival foglalkozik mélyebben.

Pécsi Györgyi a szerző rendszerváltozás kori esszéiről ír, amelyekben fontos szerep jut az 1989. decemberi romániai forradalomnak és az azt követő időszaknak. Szilágyi többek között a Helikonban megjelent, Krónika címen publikált esszésorozatban reagált ezekre az eseményekre, hangot adva csalódottságának. Később Renegátlástalanul címen közreadott írásaiban tér vissza a témához, vizsgálva az értelmiség szerepét, lehetőségeit az új hatalmi rendben.

Az „írástudó […] az, aki betűivel, mint milliom fekete öltéssel, megkísérli egybefogni, megtartani a szakadozó országot” – idézi Gróh Gáspár az írót Szilágyi Távolodó jégtáblákon című publicisztikákat egybegyűjtő kötetéről írt esszéjében (Fekete öltések a műveltséghazán). „A kötet száznál több írása csak részben mondható publicisztikának. Van itt riport, könyvismertetés (ezek némelyike inkább már tanulmány, kisesszé, mint kritika), van portré, nekrológ, emlékezés, közéleti krónika, vezércikk. »Elegyes írások« – mondták volna ezekről valaha: kisprózák, mondjuk ma. Egy biztos: kihagyhatatlan részét jelentik az életműnek. Nemcsak alanyi jogon, vagyis minőségük által, hanem azért is, mert képet adnak arról a korról, amiben a nagyregények születtek, és amely meghatározta Szilágyi létfelteltételeit.”

A fentieken túl, Ács Margit Szilágyi esszé- és naplójegyzet-gyűjteményein keresztül fontos életrajzi elemekre hívja fel a figyelmet (Ami a regényekből kimaradt – A jelenkor és az életrajz adalékai Szilágyi István műveiben). Márkus Béla Az emlékezés göröngyein című posztumusz megjelent kötetről („ponyva az egész” – Szilágyi István: Az emlékezés göröngyein), Csordás László pedig az Agancsbozót filmes utalásairól (Elszórt kulturális utalások – Létértelmezésként felbukkanó filmleírások Szilágyi István Agancsbozót című művében) írt izgalmas tanulmányt.

125 éve, április 11-én született Márai Sándor. Fried István, a Márai-életmű elismert kutatója az évforduló kapcsán tekinti át az író pályáját. Az eredetileg az Eszter hagyatéka szlovén kiadásához írt szövegben kiemeli azokat a fontos műveket, amelyek ugyanolyan élvezhetőek és aktuálisak, mint megírásuk idején. „Naplóiból néhány kötet már németül is megjelent: az évekre tagolt jegyzetek kor- és kórképek, egy helyét kereső emigráns, egy szerepét kereső Európa és egy olvasóit, a megszólalás lehetőségeit kereső irodalom története bomlik ki előttünk.”

„Ha bárkivel beszélek, és megtudja, hogy magyar irodalmat fordítok, akkor rögtön Márai neve merül fel. Ő volt az első nagy kapu, amelyen keresztül a spanyol kiadók és olvasók elkezdtek érdeklődni a magyar irodalom iránt.” A Balassi műfordítói nagydíjat 2017-ben elnyerő Kovacsics Ádám közel ötven kötetet ültetett át spanyolra Bartis Attilától Krasznahorkai László műveiig. A műfordítóval a szintén szakmabeli Patat Bence készített interjút.

„Azzal tisztában voltam, hogy ez a terület már a Magyar Királyság territóriuma, Akkóban megismerkedtem két, magát hungarusnak valló templomossal, de velük kizárólag a talján és a latin egyfajta keverékével értekeztem. Ha maguk között beszéltek, nyelvük zavaróan fülsértő volt és idegen, semelyik másik nyelvre nem emlékeztetett, még a lengyelre vagy a szászra sem, szavaik szegecsekként pattogtak a dobhártyámon.” A prózarovatban Hász Róbert Pierre de Blois lovag utolsó kalandja című írása bizarr világba kalauzol bennünket. Az allegorikus történet egy különös, apró királyság életébe enged betekintést, amely sok tekintetben ismerős lehet az olvasónak.

„józanná részegülni / s mind szomjasabban // és hinni újra hinni még / vannak szavak / s szerelmes rátalálás” – a szépirodalmi közlések közül Juhász Attila verseit (kötő-szavak; ne még / egylélegzet; tisztaság; Belső terek) ajánljuk.

Szentmártoni János Eső előtt hazaérni című könyvéről Oláh András és Payer Imre kritikáit közöljük.

A lapszámot Pácser László munkáival illusztráltuk.

A Kortárs áprilisi számát az online térben is átlapozhatja a kortarsfolyoirat.hu oldalon.

Ha biztosan kézhez szeretné kapni a Kortárs friss lapszámait, ide kattintva előfizethet a folyóiratra a Magyar Posta oldalán, illetve aktuális számunkat megvásárolhatja az Írók Boltjában, valamint fellapozhatja könyvtárakban.