A Kortárs januári számában közöljük Wehner Tibor Wagner Nándor szobrászművész munkásságával kapcsolatos több mint két évtizedes kutatási tevékenységét összegző visszaemlékezését, amelyből az alábbi részletet ajánljuk.
A Wagner Nándor 100. A bölcselet szobrásza című kiállítás 2022. október 8-tól 2023. február 5-ig tekinthető meg a Műcsarnokban.
„2003. június 17., keddtől – 2003. június 22., vasárnapig • Chiyo Wagnerrel, Kiss Sándorral és feleségével, valamint Makk István építésszel, a filmrendező Gulyás Jánossal és feleségével Stockholmba repülünk Wagner Nándor svédországi műveinek feltérképezése, dokumentálása, az itteni működésének megismerése, a szobrászról készülő könyvvel kapcsolatos anyaggyűjtés munkálatai miatt. A repülőtéren Pajor Kornél építész, hajdani gyorskorcsolya-világbajnok és autóversenyző vár, aki több munka kapcsán együtt dolgozott a hatvanas években az 1956-os forradalom leverése után családjával Svédországba menekült Wagner Nándorral.
Utazásunk során számos városban megfordulunk, és mindenütt Wagner-szobrok állnak:
az általa itt kikísérletezett öntött krómacél plasztikák, amelyek negyven év elmúltával is régi fényükben pompáznak. Lundban megnézzük a házat, ahol Wagner Nándor műterme volt, majd a temetőben felkeressük az első nagyszabású munkáját, az Angyalt, amely a II. világháború lengyel áldozatainak emlékműve. Gäwle város egykori bevásárlóközpontjának átriumában már csak a helyét találjuk a Táncoló gyerekek című szökőkútszobornak, amelyet időközben lebontottak, és most Eskön szigetéig kell autóznunk, ahol egy magángyűjtő kertjében áll: itt nézhetjük meg és fotózhatjuk le. […]
2012. október 7., vasárnap • Délután a budai Vár lábánál, a Bécsi kapu előtt Wagner Nándor Földanya szobrának avatója zajlik: ezzel lezárul egy hosszú-hosszú fejezet. Gyönyörű és igencsak forgalmas, ugyanakkor mégis bensőséges környezetbe került, és kitűnően adaptált a nagyon összefogott, tömör formaképzésű kő gömbszobor. A japán nagykövet beszéde, az alapítvány japán elnökének beszéde, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester hosszú-hosszú szónoklata és egy fuvolaszóló keretében kerül sor a szobor leleplezésére. […]
2015. június 23., kedd • Chiyo Wagnerrel, Kiss Sándorral és Gulyás Jánossal Szegedre autózunk – útközben Chiyo részletesen elmeséli a naritai Utazók védőszentje szobor keletkezéstörténetét, amit Gulyás János dokumentál –, ahol műtermes házában Tóth Sándor szobrászművész vár, akivel a Wagner Nándorral kapcsolatos emlékeiről beszélgetünk. A legfontosabb lelet az az állambiztonsági levéltártól Tóth Sándor által beszerzett névsor, amely végre tisztázza Wagner Nándor ’56-os szerepét: a dokumentum azt igazolja, hogy a művész a Magyar Szobrászművészek Forradalmi Bizottságának tagja volt, amely az október végi vagy november eleji napokban alakult meg, és olyan tekintélyes alkotók voltak tagjai, mint (mások mellett) Somogyi József, Borsos Miklós, Kerényi Jenő, Vilt Tibor, Vígh Tamás, Megyeri Barna és Makrisz Agamemnon. […]
2021. október 29., péntek • Este szomorú hírről tudósít Kiss Sándor: Tokióban hosszú betegséget követően, kilencvenegy éves korában elhunyt Chiyo Wagner.
Chiyo elhivatottan ápolta egykori férje emlékét, szorgalmazta monumentális szobrainak felállítását, súlyos anyagi áldozatokat vállalt, hogy Japánban, Svédországban és Magyarországon a Wagner-életmű mind ismertebb és elismertebb legyen.
Sokszor találkoztam vele: Japánban (Mashikóban), Svédországban (Lundban), itt, Budapesten, Székesfehérváron és Miskolcon, valamint Wagner Nándor szülővárosában, Nagyváradon. Az ezredforduló óta számos program megvalósításában vettem részt, megannyi Wagner-szobor elhelyezésénél, felállításánál, felavatásánál voltam jelen, és persze számos cikket, tanulmányt, több könyvet írtam Wagner Nándor munkásságáról. Chiyo Wagner szerencsére nem váratlanul távozott, és mindent gondosan előkészített: a munkát most egy Japánban és egy Magyarországon működő alapítvány folytatja, bár gondolom, kissé gyengébb intenzitással. Nekem a Wagner Nándor születésének jövőre esedékes 100. évfordulója alkalmából lesznek fontos teendőim – a tervek között szerepel egy emlékkiállítás megrendezése és egy új monografikus feldolgozás megírása és megjelentetése is.”
A tanulmány teljes terjedelmében a Kortárs folyóirat januári számában a 40. oldalon olvasható. A lapszám online elérhető a kortarsfolyoirat.hu-n.