• „Jót tenne a magyar filmnek, ha nem csak egy-két sikergyáros lenne ebben a zsánerben” – Interjú Kárpáti György és Berta Balázs producerekkel

    2025.12.21 — Szerző: Várkonyi Zsolt

    November 27-től látható a mozikban Herendi Gábor legújabb filmje, a Szenvedélyes nők. Az alkotás producereivel, Kárpáti Györggyel és Berta Balázzsal beszélgettünk legújabb munkájukról, a magyar filmek közti mozis versenyfutásról és arról, látják-e az utánpótlást a hazai vígjátékfilmes rendezőknél.

  • Kárpáti György és Berta Balázs  Fotó: Kiss Nelly
    Kárpáti György és Berta Balázs
    Fotó: Kiss Nelly

    Majdnem pont egy éve beszélgettünk a Futni mentem kapcsán, miután megjelent a mozikban a film. Akkor azt mondtátok, körülbelül 300 ezer nézőre számítotok. Végül 740 ezren nézték meg, és a Hogyan tudnék élni nélküled? után a második legnézettebb magyar film lett a rendszerváltás óta. Hogyan éltétek meg, hogy a Futni mentem jócskán túllépte az általatok prognosztizált nézettséget, és rekordokat döntve versenyt futott Orosz Dénes alkotásával?

    Kárpáti György:

    Hihetetlen volt. Nem számítottunk ekkora nézettségre. Már az első héten szájhagyomány útján kezdett el terjedni a Futni mentem híre. A második hétre mindössze kilenc százalékot esett a nézettsége, az ünnepek alatt pedig végképp elszabadultak a számok.

    Berta Balázs:

    Tulajdonképpen önálló életre kelt. Háromszázezer néző felett bármi megtörténhet egy filmmel. Ha eléri ezt a számot, annak már nem csak az az oka, hogy jó volt a marketingkampány vagy telibe találtuk a zsánert.

    Kárpáti György:

    Szerintem sci-fi-számba megy, ami a Futni mentemmel és a Hogyan tudnék élni nélküled?-del történt. Senki sem láthatta előre, hogy a Miniszter félrelép 663 ezres nézőszámát 2024-ben meg tudja dönteni egy magyar film. Többek között amiatt, amiről tavaly is beszéltünk: egyre inkább hódít a streaming, a nézők egyre kevésbé járnak moziba. Az egyetemen a hallgatóim fejenként 3-4 streamingplatformra vannak előfizetve. A többségük nem jár moziba. Nem csak magyar alkotásokra, külföldiekre sem váltanak jegyet. Akkor nézik meg az új filmeket, ha megjelennek a streamingen. Ilyen körülmények között fantasztikus, hogy egy magyar film elérte a 700 ezres nézőszámot. Azt nem tudjuk, hogy ez pontosan hány látogatót jelent, mert ebben a számban szerepelnek azok is, akik újranézték.

    Jelenet a „Szenvedélyes nők” című filmből  Kép forrása: Vertigo Média
    Jelenet a „Szenvedélyes nők” című filmből
    Kép forrása: Vertigo Média

    Tavasszal még ment a mozikban a Futni mentem, de már elkezdtétek forgatni a Szenvedélyes nőket. Mi az oka, hogy ennyire gyorsan belevágtatok a következő filmbe?

    Berta Balázs:

    Mindkét film remake, és nagyjából egy időben vettük meg a jogaikat.

    Kárpáti György:

    Ha gyorsan le is forgatunk egy filmet, összességében hosszabb idő, mire elkészül. Amikor bemutattuk a Futni mentem-et, már kész volt a Szenvedélyes nők forgatókönyve, sőt a főszereplőket is kiválasztottuk. Miközben megjelenik egy filmünk a moziban, mi már 1-2 alkotással előrébb járunk. Kérdéses lett volna, hogy ha a Futni mentem nem hozza a várt számokat, akkor hogyan finanszírozzuk a Szenvedélyes nők elkészülését, de ezen a ponton már tudtuk, hogy nem lesz probléma.

    A Futni mentem után ismét egy cseh filmhez készítettetek remake-et. A Szenvedélyes nők a 2010-ben bemutatott A nők megkísértése alapján készült. Miért erre esett a választásotok?

    Kárpáti György:

    Jó a kapcsolatunk a prágai gyártócéggel, amelytől a Futni mentem jogait is megvettük. Nagyon szerettük a film alaphelyzetét, hogy három generáció nőinek történetét meséli el. Sok helyzetkomikumot rejt, hogy egy párterapeuta a főszereplő, miközben megvan a lehetőség a sztoriban, hogy mindhárom karakter jellemfejlődésen menjen keresztül. Divinyi Rékának (a Futni mentem és a Szenvedélyes nők forgatókönyvírójaa szerk.) is nagyon tetszett a történet. Herendi Gábort az vonzotta a forgatókönyvben, hogy sok drámai szál található a történetben.

    Berta Balázs:

    Bár szeretik egy lapon említeni a két filmet, mondván, mindkettő cseh remake, de teljesen más a kettő. Törekedtünk is rá, hogy valami újat alkossunk. Nem az volt a célunk, hogy újabb bőrt húzzunk le ugyanarról a történetről.

    Kárpáti György:

    Egyáltalán nem volt szándékos, hogy ismét egy cseh filmhez készítsünk remake-et. A következő produkcióink nem cseh alkotások alapján készülnek.

    A Futni mentemhez hasonlóan a Szenvedélyes nők is állami támogatás nélkül készült. Ez a produkció is szponzorok segítségével valósulhatott meg, akiknek a termékreklámjai megjelennek a filmben. A Futni mentem sikere után már könnyebb volt szponzorokat találni?

    Kárpáti György:

    Ugyanolyan nehéz volt, mint a Futni mentem esetén. Sok multicéget megkerestünk. Nem volt olyan vállalat, amelyik önként jelentkezett volna. Egy film után nem honosodott meg Magyarországon ez a fajta filmkészítési modell. Ez egy folyamat. Természetesen senkit nem hibáztatunk emiatt. Inkább az a kérdés, hogy ez a felfogás miért nem alakult ki az elmúlt harminc évben hazánkban. A nyitottság megvolt a vállalatokban, de ugyanúgy kaptunk elutasítást, mint a Futni mentem esetében.

    Jelenet a „Szenvedélyes nők” című filmből Kép forrása: Vertigo Média
    Jelenet a „Szenvedélyes nők” című filmből
    Kép forrása: Vertigo Média

    Milyen visszajelzéseket kaptatok a nézőktől a Futni mentemben és a Szenvedélyes nőkben megjelenő reklámokról?

    Kárpáti György:

    Szerintem ez elsősorban a kritikusok, újságírók számára fontos kérdés.

    Egy hollywoodi filmben teljesen bevett szokás, hogy például egy laptopon látszik az alma logó, vagy egy autónál többször is megmutatják a márkajelzést.

    Nézői oldalról nem kaptunk visszajelzést azzal kapcsolatban, hogy miért ez és ez a ruhamárka jelent meg a filmben. Ebben a modellben szponzor nélkül nem tudunk filmet készíteni, a cégek pedig jogosan támasztanak felénk elvárásokat a pénzükért cserébe. Egyébként egyáltalán nincsenek különleges igényeik, és nem akarják hivalkodó módon megjeleníteni a termékeiket a filmben.

    Berta Balázs:

    Számomra az a mérvadó, hogy az a néző mit gondol erről, akinek nem hívják fel erre külön a figyelmét, és a hozzászólásokat, nézői véleményeket nézve úgy láttam, hogy nem zavarja őket a termékek megjelenése.

    Mennyire volt tudatos, hogy a Futni mentem után a Szenvedélyes nők premierjét is november végére időzítsétek?

    Berta Balázs:

    Ugyanazért tettük erre az időpontra, amiért a Futni mentemet: mozizás szempontjából ez a legfelkapottabb időszak. Mindkét alkotásnál már a hivatalos bemutató előtt tartottunk premier előtti vetítéseket, és láttuk, hogy hatalmas az érdeklődés a közönség részéről.

    Kárpáti György:

    Nem is tudtuk volna korábban bemutatni az utómunka miatt, ami a többi magyar filmhez képest is jóval rövidebb ideig tartott. Az október is jó választás lett volna a bemutatóra forgalmazói szempontból. A magyar mozikban november és február között van a csúcsidőszak. Ez már egy 15 éves hagyomány, de volt egy időszak, amikor jóval kevesebb közönségfilm készült.

    Jelenet a „Szenvedélyes nők” című filmből Kép forrása: Vertigo Média
    Jelenet a „Szenvedélyes nők” című filmből
    Kép forrása: Vertigo Média

    A tavalyi interjúnkban említettétek, hogy november végén és december elején néhány hét különbséggel három magasabb nézőszámra számító hazai film jelent meg a moziban, és ez a helyzet egyik alkotás forgalmazója számára sem szerencsés. Mint mondtátok, nyitottak voltatok rá, hogy olyan megoldást találjatok, amely mindenkinek megfelelő, de a többi forgalmazó ragaszkodott hozzá, hogy ugyanabban az időszakban szeretné tartani a filmje premierjét. Idén november 20-án jelent meg a Sárkányok Kabul felett, november 27-én a Szenvedélyes nők, december 11-én pedig a Legénybúcsú, tehát hasonló volt a helyzet, mint tavaly.

    Kárpáti György:

    A Filmforgalmazók Egyesületének weboldalán található egy táblázat, ahol a forgalmazók előre bejelölik, melyik filmjüket mikor tervezik bemutatni, de a többieknek nem muszáj ehhez igazodniuk. Szomorúan konstatáltam, hogy a mostani őszi időszakban is sok olyan magyar film jelent meg az egymás utáni hetekben, amelyek több nézőszámmal is rendelkezhettek volna. Magukhoz képest gyengén teljesítettek, mert egymás elől vették el a nézőket. Volt olyan alkotás, amely két-, három- vagy négyezer nézővel „szerelt le”, miközben rengeteg energiát tettek bele az alkotók, és volt is benne potenciál.

    Látszódott a mintázat, hogy szeptember közepétől egymás után érkeznek a magyar filmek, előtte pedig hónapokig nem volt hazai premier, ezzel pedig óhatatlanul is egymást oltják ki, mert a vászonszám véges.

    Az idei év abban különbözött a tavalyitól, hogy a 2024-es év végén megjelent 3-4 hollywoodi produkció súlyosan alulteljesített, nemcsak itthon, de globálisan is, ez pedig segített az év végén moziba került magyar filmeknek is.

    Berta Balázs:

    Nem emlékszem, hogy az elmúlt években ennyire gyengén teljesítettek volna a külföldi közönségfilmek, mint tavaly decemberben.

    Hogyan befolyásolhatja az év vége felé megjelent magyar filmek nézettségét, hogy december 18-án érkezik a mozikba az Avatar 3?

    Berta Balázs:

    Összetett kérdés. Sok embernek a pénztárcája is befolyásolja, hány filmet néz meg néhány héten belül. A mozik is nehezebb helyzetben vannak, mert amelyiknek kevesebb terme van, annak sokkal több filmet kell elhelyeznie egymás mellett.

    bb

    Kárpáti György:

    Az Avatar 3 nem ugyanannak a közönségnek szól, mint a Szenvedélyes nők, előbbi inkább a fiatalabb férfiakat célozza meg. Ezenkívül tavaly sokkal inkább sötét lónak számított a Futni mentem. A vidéki mozik jellemzően óvatos fenntartással várták, hogy érkezik egy független magyar alkotás, ráadásul Herendi Gábornak ezelőtt a Toxikoma volt az utolsó rendezése, amely kevésbé közönségfilm. A Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? óta megváltozott ez a szemlélet. A mozik sokkal jobban bíznak a magyar közönségfilmekben. Így volt ez a Szenvedélyes nők esetében is, amelyet nagyon vártak a mozik.

    Hiszünk benne, hogy a magyar filmet üggyé, eseménnyé lehet tenni, ha ez sikerül, eljuthatunk oda, hogy itthon a hazai alkotások előnyt élveznek majd a mozikban a hollywoodi filmekkel szemben.

    Ez megfigyelhető Csehországban és Lengyelországban, emellett Romániában is ez a tendencia. Ahhoz, hogy ez nálunk is megvalósuljon, arra van szükség, hogy tartósan érkezzenek a magyar közönségfilmek.

    Februárban érkezik a mozikba a következő filmetek, a Beléd estem, amelyet Tiszeker Dániel rendezett. Meséljetek erről egy kicsit!

    Kárpáti György:

    Ábrahám Ádám keresett meg minket, hogy van egy jó filmötlete. Egy olyan romantikus komédiát írt, amelyben a főszereplő amnéziás. Nekünk is tetszett a történet. Ádám írt belőle egy forgatókönyvvázlatot, majd felkértük Tiszeker Dánielt rendezőnek. Úgy éreztük, hogy ez egy fiatalos romantikus komédia lehet. A forgatókönyv a fejlesztés folyamán viszonylag sok változáson ment keresztül, az elkészült végleges változatot Dubinyák Réka és Szántó Fanni írták. Egy írószobai folyamat volt.

    Herendi Gábor és Orosz Dénes tapasztalt, kipróbált rendezőnek számít a vígjáték műfajában. A fiatal magyar alkotók között láttok olyanokat, akikkel szívesen dolgoznátok együtt, és úgy érzitek, hogy rájuk lehet bízni egy szórakoztató magyar mozi megrendezését?

    Berta Balázs:

    Azért nehéz felmérni, mert nagyon kevés ilyen film készül itthon. Ez számunkra is megoldandó probléma és stratégiai kérdés. Nem sok ilyen nevet tudunk felsorolni.

    Jelenet a „Szenvedélyes nők” című filmből Kép forrása: Vertigo Média
    Jelenet a „Szenvedélyes nők” című filmből
    Kép forrása: Vertigo Média

     

    Kárpáti György:

    Készítettünk egy listát azokról a rendezőkről, akik fiatalon sikert értek el ebben a zsánerben. Tizennégy név szerepel rajta. Ha megnézzük, hogy közülük hányan értek el legalább százezer nézőt a filmjükkel, már jóval szűkebb a lista. A Futni mentem óta sok rendező és forgatókönyvíró keresett meg minket, hogy szívesen dolgoznának velünk. Azt mutatja a tendencia, hogy a legtöbb rendező a saját forgatókönyvéből szeretne filmet készíteni. Ez bizonyos esetekben működik, de sokszor nem. Beszéltünk olyan rendezővel, aki azt mondta, ő lenne a legboldogabb, ha kész forgatókönyvvel dolgozhatna, de ez eddig kevésbé volt jellemző. Sok olyan rendező létezik, aki azért nem kap lehetőséget, mert nem tud jó forgatókönyvet írni, vagy egy teljesen más műfajban lenne sikeres. Találkoztunk olyan alkotóval, aki nagyszerű drámákat rendezett, és azt mondta, szívesen forgatna vígjátékot egy meglévő forgatókönyv alapján. Középtávon gondolkozunk. Több olyan rendezővel is tervezünk együtt dolgozni, akinek a neve valószínűleg meglepetést okoz majd a nézők és a szakma számára. Jót tenne a magyar filmnek, ha nem csak egy-két sikergyáros lenne ebben a zsánerben, de ez nem könnyű kihívás, mert a mi modellünk nagyon gyors, hatékony filmgyártási felfogást igényel. Kevesen képesek ilyen körülmények között dolgozni.


  • További cikkek