Nyárelő hava – A Kortárs folyóirat júniusi lapszámának ajánlója

Beszélgetés Mészöly Miklóssal Musilről és Thomas Mannról, a Saulus mint „a huszadik század kételyének” megragadása, ’89 októbere Csehszlovákiában, az első nyugati utak a magyarországi írókkal, kávézás Mándy Ivánnal Hamburgban, gondolatok a PC-ről, a Kalligram folyóirat megalapítása… Ha valakit mindez érdekel, érdemes kézbe vennie Grendel Lajos önéletrajzi töredékeit, amelyekből már a májusi számban is közöltünk részleteket. A szlovákiai magyar irodalom meghatározó alakjának kiadatlan írásait özvegye, Grendel Ágota adja közre, a szöveget Tóth László gondozta.

A Zentai fotóelégiák című cikk Pozsonyból a Délvidékre kalauzol. „Révész Róbert zentai fotóival igazi révészként viselkedik” – írja Mayer Erzsébet Az idő ráncai/zentai anzixok című fotóalbumot bemutató esszéjében. A művész a fényképezőgép lencséjén keresztül mesél az elmúlás tényéről, együtt láttatva a Vajdaság valaha virágzó polgári városának egykori szépségét és mai hanyatlását.

Mely magyar írók műveit olvassák a hollandok? Leginkább azokét, akiket fordítanak. Bánffy Miklós Erdély-trilógiája hónapokra előre le van foglalva a könyvtárakban, és A gyertyák csonkig égneket egymásnak adták a 2000-es években az emberek, ugyanakkor Nádas Péter vagy Spiró György újabb műveit fordítás híján nem is ismerhetik a csak hollandul értők. A maroknyi magyar származású, Hollandiába szakadt vagy hollandiai születésű, Magyarországra keveredett fordító szinte kivétel nélkül az egykori groningeni finnugor tanszék és a Balassi Intézet köpönyegéből bújt elő:

„Ha nem lett volna a groningeni magyar szak, rengeteg fordítás, tanulmány és egy egész szakmai és emberi kapcsolatrendszer nem létezne.”

Patat Bence műfordító a magyar irodalom öt „holland hangjával” beszélt arról, hogy miképpen kötődnek Magyarországhoz, a magyar nyelvhez, és mi motiválja őket abban, hogy Adytól Bartis Attilán át Krasznahorkai Lászlóig átültessék a műveket hollandra.

Érdekes élmény egy bort Mészöly, Gárdonyi vagy Örkény műveihez társítani. Pedig pontosan ez történt, amikor Szigethy Gábor a folyóirat szerkesztőit látta vendégül otthonában borkóstolásra. Egy korty magyar bor című sorozatában ezúttal ezt a decemberi alkalmat örökíti meg.

„A gyermek létezés iránti bizalma jóval / magasabb, mint a felnőtteké” – hangzik el Zalán Tibor Visky Andrásnak ajánlott felezőszonettjében (Egy könyvbemutató margójára), amely jó példa arra, hogy ezek a sajátos, a szonettforma határait feszegető versek milyen mély gondolati tartalmat tudnak közvetíteni a tizennégy soros térben való mozgással. Ebben a lapszámban még kettő olvasható a Kortárs által mostanában gyakran közölt verstípusból (Ha megtanulsz repülni, A tejmadár átka). A felezőszonettek méltó párja Markó Béla Vigyáznom kell című verse, amely a férfiakba nevelt (álságos) keménység leírásától metafizikai kérdésekig jut el.

Léka Géza Dzsó! című kötete „voltaképpen végtelenítettnek is tekinthető, fiktív, egyoldalú beszélgetőfüzet egy holttal, aki történetesen nem más, mint Utassy József, a 20. századi magyar líra egyik utolsó nagy alakja” – írja Kemsei istván kritikájában. Ahogy az korábban is előfordult már a folyóiratban, még egy írás olvasható ugyanerről a kötetről: Falusi Márton – Léka tanítványaként – ismerteti a verseken keresztül Léka és Utassy között kirajzolódó mester-tanítvány viszonyt.

Derű és a létezésbe vetett hit nélkül nem érdemes. De ha ez megvan, akkor sok minden megtörténhet. Ezzel szembesít bennünket Visky András Kitelepítés című művében, amely a Kritika rovatban is feltűnik. Gyermekelbeszélő a lágerben, egy család meghurcolásának története az ötvenes években.

Bár mindez nem ismeretlen az elmúlt évtizedek irodalmában, így, ahogy Visky teszi, van értelme újra szólni róla.

A regényről Bence Erika írt a júniusi Kortársban.

A rovatban mindezen túl Tőzsér Árpád Suttogások sötétben című vers- és esszékötetéről Tanos Márton, Téglás János Babits Mihály életének két fontos mozzanatát feldolgozó tanulmányairól pedig Buda Attila kritikáját olvashatjuk.

A lapszámot a Szög-Art Művészeti Egyesület alkotóinak munkáival illusztráltuk.

A Kortárs júniusi számát az online térben is átlapozhatja a kortarsfolyoirat.hu oldalon.