• Ponyvairodalom – A Kortárs folyóirat májusi számának ajánlója

    2024.05.23 — Szerző: Kortárs folyóirat

    A májusi Kortárs tanulmányai az irodalom egyik határterületére, a ponyva világába kalauzolnak, tágítva ismereteinket a sokszor lenézéssel kezelt művekről. A kiváló cikkek mellett a számban többek között Marno János, Nagy Gábor, Szilágyi István és Berta Zsolt írásaival is találkozhatnak az olvasók.

  •  

    Részlet a Kortárs folyóirat 2024. májusi számának borítójá
    Részlet a Kortárs folyóirat 2024. májusi számának borítójá

    Mindannyian forgattunk már olyan műveket, amelyek tágabb olvasóközönséget céloznak meg, és nem tartoznak a magas irodalomhoz sorolt alkotások körébe, de sokak számára mégis fontosak lehetnek, és akár az olvasóvá nevelésben is közrejátszhatnak. Éppen ezért érdemes időről időre foglalkozni velük. Májusi számunkban a BTK Irodalomtudományi Intézet által A magyar ponyva új tükre címmel rendezett 2023-as konferencia anyagából közlünk tanulmányokat, amelyek történeti és kutatásmódszertani oldalról is bemutatják a témát, és feltűnnek bennük az irodalom olyan ponyvaolvasó alakjai is, mint a Kincskereső kisködmön Ferkója vagy Tamási Áron Ábele. Ahogy bevezetőjében Csörsz Rumen István írja: „sose feledjük az emberi tényezőt: ezek az olcsó füzetkék emberek százezreinek adtak első (vagy kizárólagos!) olvasmányélményeket. Hatással voltak történet- és versfogalmukra, szókincsükre, vizuális és tipográfiai kultúrájukra. […] A ponyva tehát minden értelemben közkincs, az újkor irodalmi nyilvánosságának gazdag forrása.”

    Tánczos Krisztina: „A fal” (2020)
    Tánczos Krisztina: „A fal” (2020)

    Fried István nagy ívű tanulmányt írt a témáról, amelyben a nemzetközi ponyvákra és ponyvakutatásra ugyanúgy kitér, mint a kalendáriumi közlésekre vagy a népszínművek jelentőségére. Számos példán keresztül mutatja be, hogy a ponyvairodalom gyakran forrásul szolgálhatott, és ily módon érintkezett a kanonizált szépirodalmi művekkel, például Arany János, Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán írásaiban.

    Küllős Imola néprajzkutató egy speciális műfaj, a 19. századi betyárballada felől közelített a témához. E művek rendkívül népszerűek voltak a korban, és a szóbeli hagyomány mellett ponyvakiadványokban is terjedtek. A törvényen kívüli betyárok „nemegyszer a nemzeti, népi hős eszményét személyesítették meg […], óhatatlanul befolyásolták, alakították a nemzeti, történeti identitástudatot”.

    Tánczos Krisztina: „Kalászos” (2021)
    Tánczos Krisztina: „Kalászos” (2021)

    Ponyvák után kutatni nem egyszerű feladat. A szerzők gyakran névtelenségbe burkolóztak, sok ponyvanyomtatvány megsemmisült, és amelyek fennmaradtak, azokról sem készültek általában katalógusok. Chikány Judit ponyvakutató tanulmánya a kutatás módszertani kérdéseit helyezi a középpontba.

    „festői tájban az is bekövetkezhet, / hogy egyszer csak, bármi szándék nélkül, / szűkölésed a vásznon kiterjeszted” – az idén hetvenöt éves Marno János Szűkölés a tágulásban – ecsettanulmány valamint Asszony, biciklivel – színtanulmány című versei a címekhez híven képek köré szerveződnek, amelyek körül megjelenik egy lehetséges történet, hiszen a vászon teret enged a tágulásnak mind az alkotó, mind a néző számára. A versrovatban olvashatók még Nagy Gábor Járvány, Zárás után és A Winchester teraszáról című művei, amelyeket a pincér alakja köt össze. A mindannyiunk számára ismerős szereplő gyakran jelenik meg az irodalomban, és egyszerre közvetíti a bennfentes magabiztosság és a kiszolgáltatottság érzését.

    Tánczos Krisztina: „Ösvényen” (2018)
    Tánczos Krisztina: „Ösvényen” (2018)

    A szám prózarovatában a nemrég elhunyt Szilágyi István kiadatlan regényéből közlünk részletet. A helyszín ismét Jajdon, az elbeszélő is ismerős lehet, de ezúttal Idának hívják, és egy szüreti nap történetén keresztül pillanthatunk be egy megalkuvásokkal teli életútba. A regényt az MMA Kiadó az Ünnepi Könyvhétre jelenteti meg. A kéziratot Márkus Béla rendezte sajtó alá.

    Tettestársnak lenni hálátlan feladat, különösen, ha a társ elárul. Berta Zsolt novellája egy apró, banális eseten keresztül mutatja be a hazugság útvesztőit. A humorban bővelkedő írás végig feszültségben tartja az olvasót, és ahogy azt Kosztolányi Házi dolgozatából is tudhatjuk: nem lehet elég korán hazudni tanítani egy gyereket.

    Tóth László Rossz napok című kötete öt év verseit összegzi. A könyv foglalkozik a lét nagy kérdéseivel, a születéssel és a halállal, de ugyanakkor a költő humorral értekezik arról is, hogyan lehet elkerülni a rossz versek írását, és mely nagy költő elődök játszanának egy futballválogatottban. Az öt évtizede publikáló szerző új kötetéről Nagygéci Kovács József írt kritikát: „Tóth László lírai magabiztossága nem a kötet- és díjlista adta magabiztosságból táplálkozik, vágáns mivolta az alkotóerő vagányságából merít.”

    Tánczos Krisztina: „Szőlőtőke” (2023)
    Tánczos Krisztina: „Szőlőtőke” (2023)

    Az irodalom nyelvei című tanulmánykötet műelemzéseket tartalmaz, így többek között Márai Sándor, Ottlik Géza, Tömörkény István, Ferdinandy György vagy Kristóf Ágota írói világába enged bepillantást. Czetter Ibolya hiánypótlónak is tekinthető, a nyelv- és irodalomtudomány határán mozgó kötetéről Pethő József írt a lap hasábjain, kiemelve az elemzések alaposságát: „A színvonal másik meghatározó összetevője Czetter Ibolya elemzői módszere. Röviden szólva: ez alapvetően stilisztikai, ugyanakkor azonban interdiszciplináris módszer, amely képes ötvözni a klasszikus irodalomtörténeti és stilisztikatörténeti hagyományokat.”

    A lapszámot Tánczos Krisztina munkáival illusztráltuk.

    A Kortárs májusi számát hamarosan az online térben is átlapozhatja a kortarsfolyoirat.hu oldalon.

    bb


  • További cikkek