Gyerekszemmel – A Kortárs folyóirat novemberi számának ajánlója

Mit olvassunk a gyerekeknek, és mit olvasson a tizenéves vagy a műfaj iránt érdeklődő mindenkori felnőtt? Mi a célja, feladata ezeknek a műveknek, és hogyan lehetne kiszélesíteni a velük kapcsolatos beszédmódot? Katona Alexandra, a Kortárs folyóirat szerkesztője Beszélni – de hogyan? című bevezetőjében felvázolja a gyerek- és ifjúsági művekkel kapcsolatos kutatás aktuális problémáit: „Bár alkalmanként egy-egy tematikus lapszámban, konferencián valóban középpontba kerül a terület, a diskurzus töredezettsége miatt nem tud kialakulni olyan kritikai és tudományos beszédmód, amely lehetővé tenné a korosztályos szövegekről szóló párbeszéd fejlődését, gazdagodását. Még mindig kérdés, mégis hogyan kellene ezekről a könyvekről beszélnünk. A probléma számos okra visszavezethető: a rendszeres kutatás, kritika hiányára, a korosztályos könyvek megítélésére az irodalmi intézményrendszerben vagy a gyerekkönyvek lelki fejlődésre gyakorolt hatásáról folyó politikai-közéleti diskurzus felfokozottságára. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy megmaradjon a törekvés a közös gondolkodásra, gondolatcserére.”

A számot a young adult irodalom egyik legnépszerűbb hazai képviselője, Kalapos Éva Veronika Nem hagylak itt című ifjúsági regényének részlete nyitja meg, amelyben egy disztópikus világ keretei között ábrázolja a kamaszkori tehetetlenséget és kiszolgáltatottságot.

Innen visszalépve a klasszikussá vált szövegekhez, ki ne ismerné Janikovszky Éva Már óvodás vagyok című művét? Devescovi Balázs tanulmányának is ez a tárgya, melyben a novellaciklusként való olvashatóság mellett érvel, valamint figyelmet szentel a szöveg és Réber László ikonikus rajzai közötti kapcsolatnak is.

Vigyikán Villő ugyanezt a művet elemzi kiegészítve a Már iskolás vagyok című kötettel. A szerző szintén a kép és szöveg egymást kiegészítő kapcsolatára koncentrál, és kiemeli a kötet „picture book” jellegét is.

A stílusok, regiszterek, műfajok vagy akár korosztályok közötti határok átlépésével foglalkozik tanulmányában (Mit olvasunk egyáltalán? – Irodalmi crossover Fekete András és Grancsa Gergely Kalasnyikov és Rózsafüzér című ifjúsági regényében) Lovas Anett Csilla egy 2015-ben megjelent, számos szempontból rendhagyó és provokatív ifjúsági regényt elemezve.

Tisza Eleonóra szintén az idősebb korosztályt célzó művekkel foglalkozik: a női szörny alakját elemzi két young adult fantasyn, Stephenie Meyer Alkonyat-sorozatának zárókötetén, valamint Theodora Gross Athéné Klub-sorozatának első darabján keresztül.

A tematikus cikkeken túl vers, próza és kritika is helyet kapott a számban. Az utóbbiak között egy viszonylag rendhagyó szöveggel találkozhat az olvasó. Sümegi István erős kritikai éllel elemzi Lepold Andrea A nagy füzet kísértetei című könyvét. Suttogó propaganda címmel megjelent írásában részletesen érvel amellett, hogy a könyv megállapításai nincsenek kellőképpen alátámasztva, és hamis színben tüntetik fel Kristóf Ágota személyét és életművét. „A nagy füzet kísértetei nem tényfeltárás, hanem suttogó propaganda. Ezt az (alantas) eljárást a különféle belügyi és titkosszolgálatok szokták alkalmazni. […] Negatív recenziót most írtam életemben először, mert mindig azt gondoltam, hogy csak jó könyvekre érdemes időt szánni. Azért tettem ebben az esetben kivételt, mert kicsit féltem Kristóf Ágotát, aki szinte személyes ismerősömmé vált, mialatt róla szóló könyvemen (nem jelent még meg, nincs is egészen készen) dolgoztam.”

József Attila az egyik legtöbbet kutatott költő a 20. századi magyar irodalomban. Életéről számos monográfia született és szinte feldolgozhatatlan a róla írt szakirodalom mennyisége. Éppen ezért nem könnyű új irányból megközelíteni a területet. Cselenyák Imre 2022-ben és 2023-ban két kötetet szentelt a témának. A szerzőnek nem ez az első vállalkozása ebben a műfajban, korábban Arany János pályáját is hasonló formában dolgozta fel. A Tiszta szívvel, A semmi ágán – József Attila életregénye I-II. című művekről Artzt Tímea írt a kritikarovatban.

A versrovatban Damm Diána, Murányi Zita és Papp Attila Zsolt műveit olvashatják.

A lapszámot Gondi Magdolna munkáival illusztráltuk.

A Kortárs novemberi számát az online térben is átlapozhatja a kortarsfolyoirat.hu oldalon.

Ha biztosan kézhez szeretné kapni a Kortárs friss lapszámait, ide kattintva előfizethet a folyóiratra a Magyar Posta oldalán, illetve aktuális számunkat megvásárolhatja az Írók Boltjában, valamint fellapozhatja könyvtárakban.