„Az idő szövedéke” – A Kortárs folyóirat júniusi számának ajánlója

„PET CT, az ugyan micsoda, préseltem ki magamból az első értelmes kérdést. Az orvos azzal a pillantással nézett rám, mint én a hallgatóra, aki a vizsgán megkérdezi, mi is az a szonett tulajdonképpen” – Bánki Éva egy valamilyen formában sokak számára ismerős helyzeten – a betegséggel való szembesülésen és ennek feldolgozásán – keresztül mesél többek között az anyaságról, a felmenőkhöz való viszonyról, generációs traumákról. A szám prózarovatában az író, irodalomtörténész, egyetemi oktató készülő Apjalánya című regényéből közlünk részletet.

Elveszett és megtalált idő Szent Ágostontól Borgesig. Száraz Miklós György az idő természetéről elmélkedik Gulliver zsebórája című esszéjében. Nagyapja Junghans ébresztőórájától indul utazásra, hová máshová, mint az irodalom világába. A szerző sorra veszi az idő múlásával foglalkozó olvasmányait, és ezek mentén vizsgálja az írás, olvasás és újraolvasás emlékezetmegtartó szerepét.

„az is lehet, hogy mindent félreértett, / s a mű az elmúlásra nem vigasz, / vagy művészete mégiscsak megérte, / mert csodaszép és biztosan igaz” – Ágh István ezúttal textilművészeti alkotások képeinek felidézésével emlékezik a szeretett és elvesztett társra. Petőcz András Keserű ódájának sorai rímelnek erre az érzésre: „Részem voltál, miként a testem, / a bőröm, a húsom és / az izmaim. // Nem tudom elmondani szebben, / hogy a hiányod éppen / miféle kín”. A versrovatban ebben a hónapban még Acsai Roland, Pál Dániel Levente és Filip Tamás verseit olvashatják.

„a múlt nem tűnik el. Minden, ami megtörtént, bennünk él. Csak ki kell várni, meg kell élni, míg a hús, a zsigerek, a nyirok mélyéről fölhabzanak az elfeledettnek hitt történetek.” A kritikarovat kapcsolódik a szám szerzőihez. Száraz Miklós György Bitang nyarak című novelláskötetében visszaköszön az idő és az emlékezés problémája. A könyvről Kolozsi Orsolya írt a júniusi Kortársban.

Petőcz András A folyó felett című legújabb művét, amely negyven év köteteiből tartalmaz verseket, Hörcher Eszter ismerteti. A költő saját szavaival szólva: „Egy lehetséges életmű lehetséges darabjai ezek a munkák, azé az alkotóé, aki az alkotói folyamat kezdetét és végét, illetve a megtett utat már előre, egyben és egészében szeretné látni.”

A kritikák sorát Túri Judit írása zárja Oravecz Imre Alkonynapló című, idén megjelent művéről. A napló formában megírt kötet, amelyről korábban a Kortárs Online felületén is jelent meg kritika, fontos darabja a rendkívül gazdag életműnek.

A lapszámot Kovács Csonga Anikó munkáival illusztráltuk.

A Kortárs májusi számát hamarosan az online térben is átlapozhatja a kortarsfolyoirat.hu oldalon.