Az idei nyár egy kiemelt gyerekprogrammal indult Budapesten, ugyanis júniusban újra megrendezték a Gyerek Szigetet. A kicsiknek szóló fesztivál ugyanúgy a Hajógyári-szigeten kapott helyet és ugyancsak többnapos volt, mint Magyarország legnagyobb zenei rendezvénye, a felnőtteknek szóló Sziget, de a programok száma is megközelíti az eredeti fesztivál eseménylistáját. A Gyerek Sziget évről évre népszerűbb, idén már több százezres nagyságrendben látogatták. De mire jó egy fesztivál a gyerekeknek? Vajon ez a példa is azt mutatja, hogy ők is már ilyen komoly értéket képviselő célközönség? A gyermekekhez szólni azonban nemcsak üzlet, hanem komoly felelősség, de vajon a szórakoztatáson túl milyen minőséget tudnak nyújtani az ilyen programok?

A negatív hangok szerint ezzel csak bulizásra neveljük a fiatalokat, amiből semmi jó nem sülhet ki, míg a gyerekfesztivál mellett voksolók szerint csak jó származhat az óvodás-kisiskolás közönségnek szóló happeningből, hisz minden ilyen találkozó csak a javukra válik. A választás természetesen mindig a szülőké, viszont érdemes megjegyezni, hogy a gyerekzenekarok korábban nem látott népszerűségnek örvendenek, és óriási zenei választékkal találkozunk az ennek a korosztálynak nyújtott produkciók között.

A Gyerek Szigetet tehát ebben az értelemben a piaci igények szülték, ezzel együtt az újabb gyerekzenekarokat, ifjúsági produkciókat és különböző interaktív játékokat, illetve kalandparkokat is szerte az országban, ahogy Európa más régióiban szintén. A fesztiválozó gyerekek rengeteg színes program között válogathatnak bármelyik hasonló eseményen, kezdve a klasszikus kézműves-foglalkozásoktól a modern AI-alapú játékokon keresztül a koncertekig, és a szórakozás közben új dolgokat tanulhatnak. A széles kínálat természetesen a fizetőképes kereslethez, azaz a szülők igényeihez igazodik, akik viszont joggal várják el, hogy olyan eseményekre vihessék el gyermekeiket, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem fejlesztenek és oktatnak is. 

A minőség ebből a szempontból is kulcskérdés, és egyáltalán nem a különféle zenei ízlések vagy szimpátiák szempontjából.

Nem a műfaj, hanem a tartalmas szórakozás kerül előtérbe, ahogy az is, hogy a családok számára egy biztonságos környezetet biztosítsanak.

Növekvő kereslet

Gyerekeknek szóló fesztiválok, rendezvények már korábban is léteztek, bár általában egyetlen napig tartottak, és valamilyen ünnepnaphoz – mint a gyereknap vagy az augusztus 20., esetleg télen a Mikulás – kapcsolódtak. Mind emlékszünk ezekre az eseményekre, de legalábbis a vattacukorra és az ugrálóvárra mindenképp. Az utóbbi években azonban vidéken ugyancsak felfutóban vannak a többnapos gyermekrendezvények, mint akár a Győrkőcfesztivál, melynek keretében évről évre egy óriási játszótérré változik Győr városa, és ahol 10 helyszínen közel 1000 program várja a családokat. Hasonló ugyancsak a szegedi SZINkópé fesztivál, de az országszerte megrendezett történelmi és hagyományőrző fesztiválok, mint akárcsak az immár több évtizedes Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok vagy a szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál, mind nyújtanak gyermekeknek szóló programokat. Korábban a Kalandra Fül fesztivál keretében kimondottan klasszikus zenei fesztivált is rendeztek a gyerekeknek és a kisgyermekes családoknak.

Kiskalász: „Úthenger” – Bartos Erika versének megzenésített feldolgozása a Gyerek Sziget koncertjén

Évtizedekkel korábban azonban messze nem volt annyi gyerekzenekar, mint napjainkban. Bár régebben is léteztek híres gyerekzenekarok Magyarországon, mint az 1970–80-as években rajongásig imádott, és azóta is töretlenül népszerű Kaláka, amely megzenésített versekkel fogta meg a gyerekeket, vagy például a Bergendy együttes, amely ugyanebben az időszakban több gyereklemezt adott ki, és természetesen meg kell említeni Halász Judit, Kovács Kati és az LGT gyerekeknek szóló dalait is, amelyek azonnal nagy sikert arattak.

Ezek a zenekarok megalapozták a mai gyerekzenekarok sikerét, hiszen szülői generációk egész sora nőtt fel zenéjükön.

Ugyanakkor a mai gyerekzenekarok nem csupán megzenésített verseket vagy kedves dalokat kínálnak, hanem pedagógiai szempontból határozottan átgondolt, tudatosan fejlesztő célzattal írott műsorokat, nem beszélve a megváltozott vizuális hatásokról, amelyekkel színpadra állnak. De hogyan lehetséges, hogy egy friss, alig néhány éves előadó legalább annyi gyerekhez képes eljutni, mint például a hosszú évtizedek óta töretlenül koncertező Halász Judit? Egyrészt a szülők egyre inkább felismerik a minőségi gyerekzene pozitív hatásait, amely kihat a gyerekek fejlődésére, legyen szó kreativitásról, érzelmi intelligenciáról vagy szociális készségekről. Másrészt az interneten és a közösségi médiában a célcsoportokon keresztül a gyerekzenekarok könnyebben elérik közönségüket, illetve azok szüleit. Hozzátartozik ehhez, hogy már az egészen kicsi korosztály számára is léteznek olyan zenei programok, mint például a Ringató foglalkozások, melyek célja, hogy a kisgyermekes szülőkkel megismertessék a zenei nevelés lehetőségeit, valamint hogy a szülők és a gyerekek együtt éljék át a közös éneklés és játék élményét.

Kaláka és Gryllus Vilmos: „Nandu” – Tamkó Sirató Károly versének megzenésített feldolgozása

Tehát az új gyerekzenekarok több tekintetben is különböznek a korábbi generációk előadóitól, nemcsak zenei stílusukban, hanem megközelítésükben és a technikaimédia-felhasználásukban.

A stílus szempontjából érdekes, hogy az új előadók mennyivel bátrabban ötvözik a hagyományos gyerekzenei elemeket a modern, kortársias zenei stílusokkal.

Míg a korábbi zenekarok főként népzenei, klasszikus vagy egyszerű popzenei alapokra építettek, addig a mai gyerekzenekarok szívesebben nyúlnak a rock, hip-hop és elektronikus zene elemeihez, miközben a koncerteken előszeretettel használnak kivetítőket, animációkat és fényjátékokat, hogy még élvezetesebbé és sokszínűbbé tegyék az előadásokat. Az interaktív elemek, mint a közönség bevonása, a közös éneklés és tánc a hagyományos zenekarok fellépésein ugyanúgy része volt az előadásnak, korábban azonban kisebb hangsúlyt fektettek a látványelemekre. Ennek nyilván technikai feltételei is voltak, azonban a médiafogyasztási szokásaink megváltozása a gyerekkoncerteken ugyancsak visszatükröződik.

Fiatal közönség, nagy felelősség

A mai gyerekzenekarok éppoly tudatosan építenek be oktatási célú és társadalmi üzeneteket a dalaikba, mint a hagyományos formációk. Elnézve a legtöbb előadó repertoárját, fontos számukra kihangsúlyozni a szülők felé, hogy előadásaikon a gyerekek a szórakozás és kikapcsolódás mellett tanulhatnak is valamit. A dalok témái például módszeresen érintik a környezetvédelmet, az egészséges életmódot, a társadalmi befogadást és az elfogadást,

bár nyilvánvalóan kevésbé a téma, mint a zenei és előadói minőség alapján lesz népszerű egy-egy produkció.

Érdekes módon a gyerekekhez szóló zenei előadók a popzenekarok fellépéseinek átlagánál többször lépnek fel. Míg egy popelőadó havonta négy-öt koncertet ad, addig egy gyerekzenekar ennek csaknem a dupláját teljesíti egy hónap alatt a már említett ifjúsági rendezvényeken, óvodai, iskolai eseményeken, születésnapokon vagy egyéb családi programokon.

Amikor azonban mai gyerekzenekarokra gondolunk, valójában ide kell számítanunk néhány igazi klasszikust is, mint elsősorban például a már említett Kaláka együttest, amely 1969-ben alakult, és azóta is kikerülhetetlen szereplője a magyar gyerekzenei életnek. Zenéjük különlegessége, hogy népzenét és klasszikus zenét ötvöznek, valamint irodalmi műveket, verseket zenésítenek meg. Gyerekeknek szóló repertoárjukban találhatóak ismert versek megzenésített változatai, melyek nemcsak szórakoztatóak, hanem irodalmi értéket is képviselnek. Második a sorban Halász Judit színésznő és énekesnő, akinek a neve szinte egybeforrt a magyar gyerekzenével, dalait generációk fújják kívülről. Eddig több mint tíz albumot adott ki, és máig aktívan koncertezik. Sikerének egyik legnagyobb bizonyítéka, hogy már egy mashup is készült legnagyobb slágeréből, a Micimackóból a Red Hot Chili Peppers egyik számának zenei alapjára keverve.

Red Hot Chili Peppers – Snow X – Halász Judit: „Micimackó”, avagy hull a snow és hózik

Ugyanígy elsők között kell megemlíteni az Alma együttest, az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekzenekart a rendszerváltás utáni korszakból, amely 1996-ban alakult, és azóta számos albummal büszkélkedhet. Zenéik főleg a gyerekek mindennapi életéhez kapcsolódnak – mindenki kívülről fújja például a Ma van a szülinapom című számukat –, humoros és tanító jellegűek, a fellépéseik pedig különösen népszerűek. A szintén stabil népszerűségnek örvendő Bóbita zenekar elsősorban a kisebb gyermekek számára készít dalokat, repertoárjukban megtalálhatók a klasszikus gyermekdalok modern feldolgozásai és saját szerzemények is. Zenéjük célja, hogy fejlesszék a gyerekek zenei érzékét, miközben szórakoztatják őket.

A Kalákát és a magyar zenei hagyományokat követve több népzenei alapokra építkező gyerekzenekart is említhetünk az utóbbi évtizedekből. Szalóki Ági neve például sokaknak lehet ismerős a népzenéből, de gyermekeknek szóló albumai is nagy népszerűségnek örvendenek. Dalaiban a magyar népzene elemeit vegyíti modern hangszereléssel, így egyedülálló zenei élményt nyújt a kicsiknek, koncertjein pedig népzenei játékokkal és táncokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. Hasonló a helyzet a Kolompos együttessel is, amely a népzene és a néptánc iránti szeretetét osztja meg a gyerekekkel. Zenéjük autentikus magyar népzene, amelyet gyakran néptáncos bemutatók és interaktív táncházak kísérnek. Céljuk, hogy a gyerekek megismerjék és megszeressék a magyar népi kultúrát.

Kolompos együttes: „Ekete pekete cukota pé” (animáció)

Folytatva a sort, az Apacuka zenekar zenéje szórakoztató és tanító jellegű egyszerre, dalaikban fontos szerepet kapnak a gyerekek mindennapi életével kapcsolatos témák, mint például a barátság, a család vagy a természet. Zenéjük dinamikus és könnyen memorizálható, éppen ezért hamar megtalálják a közönségüket. Az Iszkiri zenekar modern és lendületes zenéjével szólítja meg a gyerekeket, dalaik vidámak, jól énekelhetőek és humorosak, míg fellépéseiken interaktív játékokkal és tánccal szórakoztatják a kicsiket és nagyokat egyaránt. A Zene Ovi a legkisebbekre specializálódott gyerekzenekar, amelynek célja, hogy bevezessék az óvodáskorú gyermekeket a zene világába, fejlesztve a ritmusérzéküket és a zenei hallásukat. Dalaik egyszerűek, könnyen megjegyezhetőek és rendszeresen kísérik őket mozgásos játékok, amelyek segítik a gyerekek testi és szellemi fejlődését. Végül itt a Kispárna Mesezenekar, amely egy különleges projekt, hiszen zenéjükkel egy-egy mese történetét dolgozzák fel, így a gyerekek nemcsak a zenét, hanem a történeteket is élvezhetik. De a tízéves Farkasházi Réka és Tintanyúl együttes produkciói is nagyon kedveltek a kicsik körében.

Még hosszan sorolhatnánk azoknak a formációknak a neveit, amelyek nap mint nap koncerteznek a gyerekek előtt. A hazai gyerekzenekarok száma folyamatosan növekszik, és minden jel arra utal, hogy aki megérteti magát a közönséggel, tartós sikert tudhat magáénak.

A zenei szórakoztatáson túl azonban van egy alapvető felelőssége ezeknek a zenekaroknak. Ők nem csupán egy-egy koncertélményt, hanem összetett pedagógai alapokra építkező előadásokat nyújtanak a kicsiknek.

Mindez pedig olyan minőségi kérdés, amelyet nem lehet lebecsülni. A siker ebből a szempontból nem a népszerűségen mérhető, hanem a zenei nevelés hosszú távú hatásain. Kodály Zoltán híres mondását is idézhetjük ehhez, aki szerint „(a)rra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” Kodály ezt immár háromnegyed évszázada, 1948-ban mondta Párizsban, egy művészeti nevelésről szóló gyermeknapi konferencián, de tartalma ma is éppoly érvényes, mint annak idején. Gyermekünk zenei nevelése bizony már jóval korábban elkezdődik, mint mikor már koncertre vihetjük őt. Ő azonban azt fogja továbbadni, amit a szülő választott számára.