A május a Kortársnál a szépirodalom jegyében telik. A tavasz utolsó számában Ágh Istvántól Karátson Gáborig sorakozik a vers, novella, napló, alternatív útinapló és kritika. A képzőművészeti anyag pedig méltó kiegészítése az olvasmányoknak.
A május különösen sok verset tartogat a Kortárs olvasóinak. „Soha nem tudjuk meg, kik vagyunk. / Elföldelt szavainkat szívós gyökérként / hiába fogja össze az agyunk” – írja Turczi István Rom című versében. „Valami bennem élő állandóság / rejti előlem valósága titkát, / alany, amelynek csönd az állítmánya, / meg egy kötőszó Isten irányában” – Ágh István ismét szembenéz az elmúlással Költő voltam!; A halhatatlanság próbája; Valami örökkévaló és a A lélek követése című verseiben. A gyász tematika Marno Jánosnál is felfedezhető (Hogyne, Gyászkomfort; Fogak tor-násza; Unalom és reszketés).
Sokszor a test öregedése, változása nincs összhangban a szellemével. Nem véletlenül olvashatunk gyakran arról Örkény Macskajátékától akár Oravecz Imre tavaly megjelent Alkonynaplójáig, hogy az idő múlásával az emberrel egyre kevésbé számolnak. Ács Margit ezt a jelenséget, a magányt, a mellőzöttséget kifejezetten a nők szempontjából mutatja be Kavics a cipőben című novellájában. A szerző Remeték című novellaciklusából, amely egy üdülőtelep átmeneti és állandó lakosainak mikrovilágába enged bepillantást, korábban is közöltünk írást.
Géczi János Róma, újrahasznosítás – Munkanapló 3. című írásában Rómába kalauzol bennünket. A város gyakori látogatójaként és jól ismerőjeként, az ő szemével olyan zugokba is bepillantást nyerhetünk, amelyek egy egyszeri turista előtt nem tárulnak fel.
„Fekete Vince versvilága azt állítja, hogy nemcsak a szerelmi, a testi-lelki gyönyör lehet gyönyörű és végzetes, hanem általában az élet a maga hétköznapjaival és ünnepeivel, egyáltalán a lét a maga örömeivel, nevetséges embereivel és eseményeivel, tragédiáival.” Fekete Vince Gyönyörű apokalipszis című kötetéről két kritikát is közlünk Borsodi L. László (Önmagával mérhető) és Hegedűs Imre János (Költő a magasban) tollából.
Karátson Gábort, aki az idén lenne 90 éves, elsősorban nem költőként, hanem sokkal inkább íróként, képzőművészként ismeri a közönség. A most közreadott, válogatott verseket tartalmazó kötet Horváth Bence és Sturm László szerkesztői munkájának eredménye. A kötetről Pető Zsolt írt a májusi számba: „akár a válogatott verseket, akár az érett irodalmi műveket, regényeket, fordításokat olvassa valaki Karátson Gábortól, valóban úgy érezheti magát, mintha belecsöppenne egy igazi üveggyöngyjátékba, és a megnyíló művészi tájban közelről lesheti el a Magister Ludi finom kézmozdulatait…”
A lapszámot Aranyi Sándor és Popovics Lőrinc munkáival illusztráltuk.
A Kortárs májusi számát az online térben is átlapozhatja a kortarsfolyoirat.hu oldalon.
Ha biztosan kézhez szeretné kapni a Kortárs friss lapszámait, ide kattintva előfizethet a folyóiratra a Magyar Posta oldalán, illetve aktuális számunkat megvásárolhatja az Írók Boltjában, valamint fellapozhatja könyvtárakban.