• Spirituális csendtől a téralakításig – Deim Pál életmű-kiállítása a Virág Judit Galériában

    2023.03.06 — Szerző: Morafková Laura

    A retrospektív tárlat hat évtized műveiből válogatva mutatja be Deim Pál vizuális nyelvének jellegzetes formavilágát, térrendező vágyát kiteljesítő tanulmányait és a különböző stílusokat egyesítő alkotásait, melyekben a modernista festészet újszerűségét ötvözi a szerb ortodox motívumokkal.

  • A „Deim Pál: Csendek – Az életmű új rétegei” című retrospektív kiállítás a Virág Judit Galériában  Kép forrása: Virág Judit Galéria
    A „Deim Pál: Csendek – Az életmű új rétegei” című retrospektív kiállítás a Virág Judit Galériában
    Kép forrása: Virág Judit Galéria

    A Virág Judit Galéria és a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum páratlan összefogásában jött létre a Kossuth-díjas Deim Pál életművét reprezentáló retrospektív kiállítás, amely közel 150 művön keresztül mutatja be a szentendrei festő hat évtizedet felölelő munkásságát. A művész örökségéből származó alkotásokon túl a tárlat kiegészült magángyűjtők és múzeumok gyűjteményében található további alkotásokkal. Ezáltal a kiállítás során egy átfogó képet nyerhetünk a művész formavilágáról és művészetének alakulásáról. A tárlat az életmű rétegeinek rendezőelveként a csendet jelölte meg, amely főleg korai műveit hatja át, azonban későbbi munkásságának térrendezési tanulmányaiban és időskori műveiben is fellelhető, mindig új szemléletmódot kölcsönözve az adott művészeti korszakának.

    Deim Pál: „Csend II.”, 1968  Kép forrása: Virág Judit Galéria
    Deim Pál: „Csend II.”, 1968
    Kép forrása: Virág Judit Galéria

    Vizuális nyelvének jellegzetes formavilága

    Deim Pált a magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő alkotójaként tartják számon. Munkáinak egyik jellegzetessége abban rejlik, hogy képes volt látszólag különböző elveket követő stílusokat, gondolati struktúrákat egyesíteni alkotásaiban. A Nyugat-Európából beáramló modernista festészet újszerűségét ötvözi a szentendrei-pravoszláv, szerb ortodox motívumokkal. Már a hatvanas évek munkásságát bemutató első teremben is találhatunk kiváló példát a stílushatások egy alkotáson belüli megjelenésére. Feljegyzések a kolostorban című sorozata a pravoszláv kereszteket és a kolostor csendjét a modern formavilággal érzékelteti. A macedóniai kolostor ihlette sorozatában az egymásra csúszó síkok egyszerre emlékeztetnek a kollázstechnikára, mely a modernizmus során szélesebb körben is elterjedt, valamint megidézik a transzcendenciát. Alkotásaira együttesen vannak hatással a kontinentális és a lokális áramlatok. A Csend II. című alkotásán a monokróm kék formák közt megbúvó figurák beleolvadnak a környezetükbe, az emberalakok megjelenése pedig előrevetíti festészetének fő vonulatát. A későbbiekben számos munkáját áthatja a figurák, továbbá a geometrikus elemek térbeli helykeresése. A Csend és a kolostorsorozatainak motívumai idővel jelekké formálódnak, kialakítva érett alkotói korszakának művészetét. A motívumok korábbi munkáinak textúrájából, ecsetvonásaiból váltak ki. A Csend sorozatában figyelhetjük meg először a később jellegzetessé vált bábufigurát, mely az évek során stilizálódott, geometrikusabbá vált. Kolostorábrázolásainak szálkázott felületéből pedig a kapszulaforma metamorfózisát vehetjük szemügyre. Vizuális nyelve néhány jellegzetes alkotóelemre bomlott, mint többek között a bábufigura, a fal, az ablakkeret és a sematikus cseppek, kapszulaformák. Bábuvariációiban is megfigyelhetők a különvált jellé csoportosuló formái.

    A formák kontrasztja révén munkái nemcsak érzelmi töltetűek, hanem elvont tartalmakat is hordoznak.

    A hetvenes évekre kikristályosodik a művész formavilága. A geometrikus absztrakció térrel játszó, lehatárolt formavilága keveredik az emberi alakot központba helyező érzelemkifejezéssel, melynek fő motívuma továbbra is a bábufigura maradt. Érzelmességet kölcsönöz munkáinak, melyekben az organikus és a geometrikus formáknak köszönhetően kifejezhetőbbé válnak az elvont gondolatok. A Kőmíves Kelemenné című alkotásán a falat szabályos téglalapok egymásra rendezésével érzékelteti az alkotó, azonban a fal keresztmetszetét és a benne található figurát már organikus elemeivel kelti életre a művész. A geometrikus, szabályos formák szilárdságot kölcsönöznek a falnak. Ezzel szemben az organikus, természetben is fellelhető íves vonalak révén a hajlékonyság is megjelenik a formakontrasztban. A kőfalba szorult bábufigura adja a befalazott Kelemenné asszociációját. Az alkotása elénk idézi a közismert népballadát, annak minden filozófiai és erkölcsi kérdéskörével.

    A „Deim Pál: Csendek – Az életmű új rétegei” című retrospektív kiállítás a Virág Judit Galériában  Kép forrása: Virág Judit Galéria
    A „Deim Pál: Csendek – Az életmű új rétegei” című retrospektív kiállítás a Virág Judit Galériában
    Kép forrása: Virág Judit Galéria

    A térrendezés vágya

    Különböző műfajú munkái egymásra is hatással voltak. A térrendezés vágya plasztikus alkotásain, köztéri pályaművein és emlékműtervein is megmutatkozik. Több köztéri pályázatra alkotott vázlata egyaránt önálló művé fejlődött. Bábufigurái, kapszulái és egyéb jelei kitörtek a síkból, helyet szorítva maguknak a térben. Emlékművein általános emberi tapasztalatokat emel művészi szférába, mint például a Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére nevezetű alkotásában és a Golgota-kompozícióban. A gyász, a halál és az áldozathozatal különböző problémakörével foglalkozó műveit azonos, stilizált formákkal érzékelteti, ezáltal a változatos kompozíciói révén minden alkotásához különféle tartalom társul. A Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére című kompozíció egyik változatában megjelenő színhasználat is reflektál a címben megfogalmazott belső tapasztalatra. A vörös szín elsődleges asszociációja a vér, a forradalom és a halál, míg a fekete a gyász színe. Az egymás mellett szorosan fekvő bábufigurák a tömegsírok érzetét keltik. A műnek több változata is fennmaradt, de számos Deim Pál-szobor és emlékmű díszíti napjainkban is a magyar köztereket. Plasztikáiban kiforrott formavilágának változatos kombinációit figyelhetjük meg. A kilencvenes évekre a formakontrasztok, valamint a sík és a plasztika összeegyeztetése által kialakult egyfajta harmónia az alkotásaiban.

    Az élet előrehaladtával az egyénben végbemenő folyamatokat is tükrözik az alkotásai.

    A „Deim Pál: Csendek – Az életmű új rétegei” című retrospektív kiállítás a Virág Judit Galériában  Kép forrása: Virág Judit Galéria
    A „Deim Pál: Csendek – Az életmű új rétegei” című retrospektív kiállítás a Virág Judit Galériában
    Kép forrása: Virág Judit Galéria

    Az intenzív érzelmi töltet a nyolcvanas évek erotikus témájú alkotásaiban is megmutatkozik. A szerelem, illetve a termékenység kérdéskörét ugyancsak kifejezésre juttatta munkáin keresztül. Ezzel egy időben a vallási témák ábrázolására szintén számtalan kísérletet tett. A két látszólag ellentétes fogalom a transzcendencia révén válhatott összeférhetővé. Azonban a kilencvenes évekre ezek az expresszív kompozíciók megenyhültek és tovább egyszerűsödtek. A világ és az élet előrehaladtával és átalakulásával az alkotó művészetén is hangsúlyeltolódások figyelhetők meg. Művein keresztül megkérdőjeleződnek, újraértelmeződnek az eddigi formák, melyek még inkább elemeikre bomlanak. A Magőrzők című alkotásán is láthatóvá válik az alak látszólagos szétválása. Felnagyított bábualakjai ebben a korszakában kelnek igazán életre. A halállal való szembenézés is előtérbe kerül művészetében, melyre a kiállítás utolsó termében találunk érzékletes példát a gyógyszeres dobozokból megformált szobor formájában. Az elmúlást és a modern fogyasztói társadalmunkban megélt időskori tapasztalatot szemlélteti ez a hulladékokból emelt alkotása.

    bb

    Deim Pál életművében egyszerre érezhető a szentendrei festők hatása és az európai avantgárd stílusok térnyerése hazánkban. Jellegzetes formanyelve teszi roppant izgalmas alkotóvá. Úttörőnek számító művészete a korral előrehaladva megőrizte jellemző vonásait, melyek ugyanakkor mindig új értelmezésben és kontextusban bukkantak fel. Egyes kompozíciósorozatai visszatérő elemei az életművének. Fő motívumként megjelenő, munkásságát végigkísérő bábufigurájának transzformációja valójában tekinthető a művész érzelmi életútjának kivetüléseként is.

    A Virág Judit Galéria fekete falairól megvilágított, Deim Pál alkotásait új színben feltüntető kiállítás feltárja a szentendrei művész alkotásainak különleges formavilágát és annak mögöttes tartalmát az életmű különböző stádiumaiban.

    Deim Pál: „Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére”, 1972  Kép forrása: Virág Judit Galéria
    Deim Pál: „Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére”, 1972
    Kép forrása: Virág Judit Galéria

    A jelen tárlat a művész életművét három regiszterre osztja. A látogatók időutazását az időrendbe helyezett művek, valamint a három életszakaszt ismertető kiírások segítik. Mielőtt belépnének az életmű újabb periódusába, egy informatív szöveg fogadja az érdeklődőket, amely segíti a formavilág befogadását, emellett szót ejt a művész életéről, szakmai és közéleti tevékenységeiről. Az alkotások értelmezéséhez egyéb támpontokat szintén találhatnak a világos előcsarnokban, ahol általános információkkal szolgáló kiírások adnak tájékoztatást a kiállítás koncepciójáról és a látható művek jellegzetességeiről. A szentendrei Deim-szobor felállítását támogató adománygyűjtésről is értesülhetnek, valamint szemügyre vehetik a szobor látványtervét. Egy lépcső vezet le a tágas kiállítótérbe, ahol fekete falak fogadják az ide érkezőket. A megvilágításnak köszönhetően a tér összeszűkül ugyan, viszont az alkotások szinte világítanak a falakról, közelebb kerülve a nézőhöz, ezáltal kialakul egy bensőséges tér, amely kedvez az elmélyülésnek. A fényjátékok is felerősítik a képek impulzivitását. A tárlat során lehetőségünk adódik, hogy a termek egyikében található kanapén megpihenve elmerüljünk a művek hangulatában, időt hagyva, hogy a formák és a színek elérjék hatásukat.

    Deim Pál: Csendek – Az életmű új rétegei

    Bővített retrospektív kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Virág Judit Galéria együttműködésében

    Virág Judit Galéria

    Időpont: 2023. február 3. – 2023. március 17.


  • További cikkek