„Úgy érzem, hogy ami zeneileg bennem van, maradéktalanul ki tudtam fejezni” – Interjú Halper Lászlóval a Voodoo Chiles albumról

Tizenhárom éves korod óta gitározol, és több olyan formációban is játszottál, amivel Jimi Hendrix-számokat dolgoztatok fel. Mikor találkoztál először Hendrix zenéjével, és hogyan hatott rád?

Tizenéves voltam, amikor néztem a tévében egy jazzfesztivált. Meghallottam egy fekete bluesgitárost, akinek nagyon megtetszett a játéka. Előtte még csak hasonló zenét sem hallottam. Elkezdtem felfedezni a műfajt, és nagyon hamar eljutottam Jimi Hendrixig. Onnantól, hogy megismertem a zenéjét, végigkövette az egész életemet.

Egy interjúban mesélted, hogy amikor megkérdezték, miért jelentkeztél a jazztanszakra, azt válaszoltad, azért, mert Jimi Hendrix stílusát szeretnéd ötvözni a jazzel. Mesélj erről egy kicsit bővebben!

Az volt a célom, hogy a gitárjátékomban ötvözzem a jazz differenciáltabb dallam- és harmóniavilágát azzal a zsánerrel, ahogy Hendrix játszik a hangszeren. Úgy érzem, hogy ezt sikerült megvalósítanom. Akkor még nem gondoltam arra, hogy az ő számait játsszam jazzes felfogásban, ez az ötlet sokkal később jött. Most viszont több ilyen jellegű formációm is van.

Hendrix pályája és a könnyűzenére gyakorolt hatása a mai napig beszédtéma. Nyilván nem egyszerű ezt néhány mondatban összefoglalni, de szerinted miben rejlett a tehetsége?

Az egyik legfontosabb, hogy megtette az elektromos gitárral azt, amit Jaco Pastorius a basszusgitárral. Előtte nem létezett karakteres jazzbasszusgitár-zsáner, ezt ő hozta létre, Hendrix pedig kitalálta az igazi elektromos gitározást. Szerintem erre utalt Pastorius az egyik nyilatkozatában, amikor ezt mondta: „Jimi Hendrixszel ketten emeltük a World Trade Center tornyait – puszta kézzel”. Rengetegen próbálták elérni, hogy az elektromos gitár önálló hangszerré váljon, és ne csak abban különbözzön az akusztikustól, hogy hangosabb és kicsit más a hangszíne. Jimi Hendrixnek sikerült, tökélyre fejlesztette és megteremtette a totális elektromos gitározást. Még a visszagerjedést is művészi módon tudta használni, és a zenéje szerves része volt. Ehhez kapcsolódik a történet, amikor Paul McCartney egyszer bement egy hangszerboltba, és olyan gitárt kért, ami könnyen gerjed, hogy a stúdióban úgy játszhasson, ahogy Hendrix a koncerteken. A másik titka az volt, hogy hihetetlenül erős dalszerző volt.

Hendrix lemezein elképesztően fontos számok születtek meg, legyen szó a Purple Haze-ről vagy a Foxy Ladyről,

amik erős blueselemeket tartalmaznak, mégsem tekinthetők bluesdaloknak. Hendrix emellett fantasztikus szövegíró is volt. Ha össze kell foglalni a sikerei titkát, akkor ebben rejlik a kulcs: egy rendkívüli képességű gitáros volt, aki nagyon erős kompozíciókat hozott létre, tette mindezt nagyon eredeti módon.

Mikor és minek a hatására kezdtél el Jimi Hendrix-feldolgozásokat játszani?

Más együttesekben szívesen eljátszottam a dalait, de sosem fordult meg a fejemben, hogy olyan együttest alapítsak, amivel Hendrix-számokat adunk elő. Ahhoz túlságosan szerettem a zenéjét. Az egyik bandámmal Beatles-számokat dolgoztunk fel, és néha egy-egy Hendrix-dalt is előadtunk jazzes formában. 2007-ben meghívást kaptunk egy Jimi Hendrix-fesztiválra a Fonóba. Olyan zenekart kerestek, amely újragondolva adja elő a számait. A trióban Kőszegi Imre dobolt, Oláh Péter bőgőzött és én gitároztam. A koncert nagy sikert aratott. Úgy éreztem, ilyen formában számomra is érdekes eljátszani a számait, pláne, ha a közönség is vevő rá. Így indult a Band of Gypsys Reincarnation zenekar.

Rögtön tudatosult benned, hogy lehet jövője egy olyan zenekarnak, ami jazzes formában dolgozza fel Hendrix számait?

Igen. Ezt azóta az élet is igazolta, mert pályám legnagyobb sikereit ezzel a formációval értem el. 2010-ben jelent meg a Band of Gypsys Reincarnation első lemeze 40 Years After címmel. Teljesen ismeretlenül írtam Randy Breckernek, a világ egyik leghíresebb jazztrombitásának, aki örömmel működött közre az albumon, és nagyon tetszett neki a zenénk. A DownBeat magazin négy csillaggal értékelte az albumot, ami nagyon ritka és óriási megtiszteltetés. 2012-ben a Müpában léptünk fel Jimi Hendrix 70. születésnapja alkalmából. A teltházas koncerten két világhírű zenész, Eddie Gómez bőgős és Steve Gadd dobos alkotta a ritmusszekciót, és Fekete Pisti barátom játszott trombitán. Ennek a koncertnek a felvételét is megjelentettem Electric Angelland címmel.

Hogyan jött a Voodoo Chiles album ötlete, és mi volt a lemez koncepciója?

A lemezt Balogh Kálmán cimbalomművésszel és Szokolay Dongó Balázs furulyaművésszel készítettük el, aki más népi fúvós hangszereken is játszik. A lemezen két régi barátom alkotja a ritmusszekciót: Hajas László dobol és Kosztyu Zsolt basszusgitározik. Vendégművészként a zseniális dobos, Solti János is megtisztelt minket azzal, hogy négy számban játszik.

Az alapelképzelésünk az volt, hogy ne csak jazzes elemek, hanem a saját cigányzenei és magyar népzenei hagyományaink is keveredjenek Jimi Hendrix zenei világával az albumon.

Számomra ez azért is fontos, mert édesanyám révén cigányzenészek az őseim, és mindig különösen nagy élmény, amikor cimbalom is van a zenekarban. A saját hangzásomon is sokat változtattam, mert a gitár mellett még három hangszeren játszom a lemezen. Készítettem magamnak egy olyan gitárt, aminek szitárhangja is van, és készítettem egy oudgitárt is. Ezek mellett szitározom is néhány számban. Úgy érzem, hogy ami zeneileg bennem van, maradéktalanul ki tudtam fejezni a Voodoo Chiles albumon.

Mesélj egy kicsit a számok feldolgozásának folyamatáról! Mennyire nehéz úgy újragondolni egy Jimi Hendrix-számot, hogy mégis felismerhető maradjon? Mekkora szerepet kapott az improvizáció?

Természetesen megadtam a szabadságot a zenésztársaimnak, hiszen a jazz improvizatív műfaj, de a dalok alapvető hangszerelését én végeztem. Van egy keret, ami meghatározza a feldolgozás módját, azon belül pedig megvan a lehetőség a rögtönzésre.

A lemezt decemberben mutattátok be. Milyenek az első visszajelzések?

Egyelőre nagyon jó kritikákat kaptunk, és a lemezbemutató koncert is remekül sikerült. Úgy látom, hogy nagy jövője lehet a formációnak. Óriási öröm volt együtt játszani, és a közönség is nagyon jól rezonált a zenénkkel. A Voodoo Chiles lemez sokkal „intimebb” hangvételű, mint a korábbi Hendrix-feldolgozásaim.

Elképzelhető, hogy külföldön is bemutatjátok majd az albumot?

Vannak ilyen terveink, de nem egyszerű egy külföldi koncertet megszervezni. Úgy gondolom, hogy annak, ahogy előadom Jimi Hendrix számait, ebben a formában lehet leginkább közönsége külföldön is. Ebben a lemezben található a legtöbb specialitás, ami rengeteget merít a magyar és a magyar cigányzenei kultúrából.

Mik a zenei terveid 2023-ra?

A Halper Quintet formációmmal, mellyel saját számaimat játszom, szeretnék összerakni egy új lemezt, és minél többet koncertezni. Egy másik albumhoz már tulajdonképpen el is készültek a számok, ez az Oldschool Funk Returns címet viseli majd, és egy koncerten szeretném bemutatni.