A részvételi kultúra előretörésével a gyártók és a fogyasztók már kéz a kézben járnak az alkotási folyamatokban. A videójátékok esetében a korai hozzáférés mellett rajongói készítésű modok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a játékosok biztosan azt kapják egy terméktől, amit szeretnének.
Bár a Baldur’s Gate 3 hivatalosan két és fél évvel ezelőtt jelent meg, népszerűsége azóta is töretlen. A Larian Studios nem tervez kiegészítőt gyártani a videójátékához, amely már így is rekordhosszúságú forgatókönyvvel büszkélkedhet, azonban a közösség még mindig talál benne új izgalmakat. Többek között abban is egyre nagyobb szabadságot kapnak, hogy modok által kedvükre alakíthassák át saját végigjátszásaikat. De miért éri meg a kiadóknak, hogy a játékosok az eredeti rendeltetéstől elrugaszkodva élvezzék az alkotásukat?
A modolás a videójátékok esetében olyan átalakítást, modifikációt jelent, amellyel az adott játéknak az eredeti fejlesztők szándékaitól eltérő verziója vagy funkciója keletkezik. A modder felülírja a játékfájlokat, melynek köszönhetően a felhasználó számára a megengedettnél magasabb szintű személyre szabhatóság biztosított. Az elmúlt évtizedekben láthatóan elmosódtak a határok gyártó és fogyasztó között – rengeteg rajongói alkotás keletkezett fan artok, fan fictionök, de akár cosplayek formájában is.
A modok is ilyen rajongói gyakorlatok eredményei, amelyekkel a játékosok kedvükre kiegészíthetik egy videójáték általuk vélt hiányosságait, vagy új szemszögeket fedezhetnek fel a szabályok korlátozásain túl.
Adhatnak hozzájuk nagyobb kihívásokat, de akár egyes „retró” alkotásoknak is felújíthatják a grafikáját, javítva a játékosélményt. Tágíthatják a játékvilág diverzitását azzal, hogy származások és identitások terén inkluzívabbá teszik, így szélesebb közönség számára válik vonzóvá.
Azáltal, hogy a modderek a maguk módján hozzájárulnak a videójátékok felfrissítéséhez, megnő az újrajátszási potenciáljuk, ezzel az „élettartamuk” is meghosszabbodik. Elvégre a lelkes és elkötelezett rajongói bázis hozzájárul a médiatermék láthatóságához és népszerűségéhez a közösségi médiában, szájhagyomány útján. A modifikációs tevékenység legtöbbször profit nélkül, hobbi formájában történik: gyakorlatszerzésért, az alkotás öröméért, segítségnyújtás gyanánt. Közös kollaboráció és tanulás által a modderek szorosabb kapcsolatban állnak a többi játékossal, így a saját fejlesztéseik is sokszor közösségi indíttatásból történnek. Emellett a modderek gyakorolják a szükséges készségeiket, ha esetleg később stúdióknál akarnának dolgozni. Példának okáért Dan Salvato is modderből lett videójáték-fejlesztő: az ő nevéhez fűződik a Super Smash Bros. Brawl (2008) Project M (2008) modja, majd a már saját stúdiója által gyártott Doki Doki Literature Club! (2017).
A modokra akár az absztrakt művészet eszközeiként is tekinthetünk. Egy-egy játék animációjának segítségével – modos beavatkozással – a felhasználók létrehozhatnak egyedi, történetmesélő mozgóképeket, melyeket machinimáknak hívnak. Ezeket képernyőfelvétel formájában megoszthatják a közösségimédia-felületeken, külön nézőközönséget toborozva.
Modok már a ’80-as években is léteztek – a köztudat szerint elsőként a Missile Command (1980) arcade-játékon módosított egy csapat diák, hogy nehezebbé tegyék. Aztán a Castle Wolfenstein (1981) nevű videójáték a Castle Smurfenstein (1983) képében született újjá – a modderek teljesen átformálták az anyajátékot annak érdekében, hogy a nácikat hupikék törpikékkel helyettesítsék. A Wolfenstein 3D (1992) fejlesztéséért felelős id Software észrevette, hogy a rajongók így hozzájárulnak a videójátékok fokozódó népszerűségéhez, és a Doomot (1993) már úgy alkották meg, hogy a fájlokat a kód feltörése nélkül, könnyebben meg lehessen változtatni.
A szintén jól ismert Counter-Strike (2000) is a Half-Life (1998) modjaként indult, ami annyira lenyűgözte a Valve Software-t, hogy felvette az alkotóit, hogy külön játék formájában is útjára indítsák. A stúdió DotA 2 (2013) nevű játéka ugyanúgy modolás eredménye – a DotA (Defense of the Ancients) (2003) eredetileg a Warcraft III: Reign of Chaos (2002) és az ahhoz tartozó kiegészítő, a Warcraft III: The Frozen Throne (2003) modja volt, amelyet a StarCraft (1998) Aeon of Strife nevű pályája inspirált. A Blizzard Entertainment játékaihoz tartozó említett pálya és mod ágyazott meg a MOBA (online többjátékos csatamező) műfajának, melynek az alapító játéka a DotA 2 volt, majd a League of Legends (2009) csak tovább népszerűsítette.
Annak ellenére, hogy a modolás hosszú távon sikert tud hozni, hatására mégiscsak védett szellemi érték módosul, ezért megosztó jelenség – egyszerre képes megmenteni és tönkretenni egy-egy videójátékot.
Egyes modok ugyanis morálisan kártékonyak lehetnek: például kisebbségi csoportokra cserélik le a legyőzhető ellenségeket,
vagy elítélendő magatartásokat juttatnak a játékba – kínzás, erőszak és más tabuk formájában. Szerencsére a gyűlöletbeszédre buzdító és egyéb módon bántó modokat általában fel lehet jelenteni az őket terjesztő weboldalon. A Nexus Mods, a legnagyobb modterjesztő portál a játékosok „morális rendőrségeként” lép fel ez ügyben – a Baldur’s Gate 3 (2023) esetében el is távolították az oldalukról a homofóbnak és rasszistának jelölt tartalmakat.
A többjátékos alkotások esetén a kiadók még inkább a felhasználók körmére néznek, ugyanis itt a legtöbb mod célja a csalás, vagyis az ellenfelekkel szembeni könnyű és igazságtalan előnyszerzés. Szemléltetésképp a World of Warcraft (2004) tömegesen többjátékos szerepjátékhoz készült Glider (2005) repetitív feladatokat hajt végre a játékos nevében, amíg az távol tartózkodik a számítógéptől – a Blizzard Entertainment pereskedés útján sikeresen beszüntette ezt a botot. Az Activision pedig a Call of Duty-sorozat (2003–) kapcsán egyes modok ellen jogi intézkedéseket tett, míg másokat tolerált.
A kérdéskört feszegeti még a mesterséges intelligencia minél elterjedtebb használata, ugyanis az kitolja az eddig elérhetetlen határokat a gyorsnak és könnyűnek tartott modgyártásban. Az MI használatával egy ember képes akár egy komplett, „szinkronizált” NPC-szereplőgárdát is létrehozni. Bár ez a módszer jelentős mennyiségű időt és ráfordított energiát spórol, már így is szerzői jogokat szeg meg azáltal, hogy különböző szellemi tulajdonokat gyúr egybe. A potenciális áthágások ellenére a jogászok általában azt javasolják, hogy a kiadók és a fejlesztők támogassák a modközösségeiket. A DayZ (2018), egy szintúgy modból kialakuló videójáték, kezdetben még ingyenes volt, viszont 500%-kal megdobta az Arma 2 (2009) kereskedelmi sikerét, így különállóan is megérte értékesíteni.
A Bethesda Softworks híres arról, hogy teljesen elfogadja a modokat, sőt még pénzjutalmat ígérő modversenyeket is szervez. A The Elder Scrolls V: Skyrim (2011) a legtöbbet modolt videójáték – a Nexus Modson több mint 170 ezer modjával találkozhatunk, és ez a szám évről évre folyamatosan nő. A kiadó Steamen is megosztott egy saját modkezelőt Creation Kit néven, melynek segítségével nemcsak a gyártás és megosztás válik könnyebbé, de lehetővé teszi a fejlesztők és a modokat készítő rajongók együttműködését is. A mainstream játékok hivatalos kiegészítőinél is tartalmasabb Falskaar (2015) nevű mod ennek segítségével készült: az akkor még csak 19 éves Alexander J. Velicky több mint száz közreműködővel (szinkronszínészekkel, zeneszerzőkkel és modellezőkkel) fogott össze, hogy a Skyrimet plusz harmincórás tartalommal gazdagítsa.
A hároméves korai hozzáférés után 2023-ban megjelent Baldur’s Gate 3 számítógépes szerepjáték mivoltának köszönhetően lehetőséget biztosít a játékosnak arra, hogy a fejlesztők által felkínált döntések segítségével kedve és belátása szerint alakítsa a történetet. Az irányított karaktert egy invázió során agyszívóknak nevezett szörnyek rabolják el, hogy átváltoztatással közülük valóvá és kollektív tudatuk részévé tegyék. Emellett más ellenségek is veszélyeztetik az avatár és sorstársai ágenciáját (cselekvőképességét), tükrözve a fejlesztők és játékosok befolyását a szereplőkre.
A videójáték egyik fő témája a szabadság-hatalom kérdése, és ez meg is nyilvánul abban, hogy a közösség a lehető legnagyobb szabadságot kapja a hatalmának kreatív korlátozásával együtt – illetve a választott történetösvénynek megfelelően fordítva. Mindeközben támogatják még a modokat, melyek potenciálisan beleszólhatnak a játékosokat féken tartó metaszabályokba is.
A Baldur’s Gate 3 az utóbbi két év egyik legmeghatározóbb RPG-je. Bár a sorozat első két játéka is részben a hosszú forgatókönyvéről volt híres – melyben így ritkább az ismétlődés, és a lehetőségek végtelennek tűnnek –, a harmadik rész éppen akkor érkezett a piacra, amikor az általa szimulált asztaliszerepjáték-rendszer, a Dungeons & Dragons újra divatba jött.
A videójáték a The Game Awardson 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben szintén elvitte a legjobb közösségtámogatásért járó díjat, tehát az sem meglepő, hogy hatalmas modközösséggel rendelkezik.
Egy-egy mod már most van annyira népszerű és ikonikus, hogy érdemes legyen a fejlesztőknek hivatalos modtámogatást nyújtania.
A Larian Studios 2024 őszén egyéb új funkciók mellett (például fényképező mód) hivatalos modkezelőt épített be a játékba. Azóta a konzolosoknak lehetősége nyílt modokat használni, a PC-használóknak pedig nem kell félniük attól, hogy telepítés közben véletlenül megrongálják az eredeti játékfájlokat. Emellett Steamen közzétettek egy ingyenes eszközcsomagot részletes instrukciókkal, amely akár kezdő modderek számára is megkönnyíti az alkotási folyamatokat – hozzáférhetnek például a stúdió által szolgáltatott ikonokhoz és karaktermodellekhez. A Larian már az előző játékához, a Divinity: Original Sin 2-höz is biztosított ilyen szoftvert Divinity Engine néven, ám a Baldur’s Gate 3 Toolkit Data kevésbé összetett és letisztultabb az elődjénél. Bár ez még csak PC-játékosok számára elérhető, nagy valószínűséggel előbb-utóbb meg fogják találni a módját, hogy konzolosok is részt vehessenek a modok gyártásában.
A Larian ugyanakkor nemcsak biztosítja, de szabályozza is a saját modfelületét – tilt minden olyan változtatást, amely diszkrimináló, rasszista, obszcén vagy a stúdió hírnevére káros,
valamint természetesen azokat is, amelyek informatikai károkat okozhatnak. Bár a modkezelő még „csak” ezer modot tartalmaz, a Nexus Modson több mint 15 ezerrel találkozhatunk. Részben ezért sem csökkent sokat a játék népszerűsége 2023 óta, egyre több mod készül, ezáltal pedig továbbra is téma marad a köztudatban.
A machinimák létrehozását segítő animációlejátszók és a játékot teljesen átalakító funkciók mellett számos fajtája létezik a modoknak. Egy csoportot alkotnak például a felhasználói felületet (UI) módosító változtatások a könnyebb kezelés vagy akár a személyesebb köntösbe öltöztetés érdekében. A leggyakoribb formához azonban olyan modok tartoznak, amelyek módosítják a játék működését vagy célját, akár csalások vagy nehezítések formájában – példa erre a további ellenségekkel való találkozás és a szabad teleportálás gátlása. A Baldur’s Gate 3 esetében kiemelt szerepet kapnak még a kozmetikázó modok, kiváltképp, mert a főhősünk akár egy teljesen személyre szabható karakter is lehet. A modkezelő ezeket külön szűri minden egyes variálható tényezőre (frizura, szemszín, smink vagy kiegészítők). Új fajokat, alfajokat, kasztokat és alkasztokat is hozzáadhatnak a játékhoz – melyek nagyobb részét a modderek a Dungeons & Dragonsból merítik. Ha már asztali szerepjáték: a videójátékban sokszor alkalmazott virtuális, húszoldalú dobókocka kinézetét is meg lehet modok által változtatni a játékban elérhető variációk mellett, továbbá a nyelvi beállításokat, az életminőséget és az elérhetőségi megoldásokat érintő különféle segítségeket is találhatunk.
A Lesser Restoration nevű modnak köszönhetően több mint hetven eredetileg kivágott, illetve jelenleg meghibásodott párbeszédet lehet visszaállítani a játékba, és egyéb bugokat és glitcheket is kijavít, melyeket a stúdiónak még nem sikerült – ezekért az „új” tartalmakért már megéri az újrajátszás, hogy végképp ne maradjunk le semmiről. Két olyan nagyobb mod van még készülőben, amely produkciója közben is szemlélteti, hogy a modderek mekkora erőfeszítést fektetnek abba, hogy kreatívan revitalizáljanak egy videójátékot. Az egyik a Cosmic Vessel, amely egy teljesen eredeti karaktert ad hozzá a játékhoz saját hanggal, történettel, küldetésekkel, kaszttal és háromféle alkaszttal – ezek mellett vadonatúj mechanikákat, hatvan varázsigét, húsz fegyvert és negyven felszerelési tárgyat tesz még bele a játékba. A tervek szerint a teljes mod 2026 második felére várható, tekintve, hogy vizuáliseffektus-alkotóknak, hangeffektus-tervezőknek, 3D-s modellezőknek és 2D-s grafikusoknak kell összedolgozniuk.
Még ennél is ambiciózusabb a már egy éve készülő mod, amely a Dungeons & Dragons ötödik kiadásának legrettegettebb kampánykeretét, a Curse of Strahdot igyekszik a videójáték kvázi „DLC”-jeként adaptálni.
Ez a mod teljesen átalakítja a játék történetét, szereplőgárdáját és célját, hogy a végeredmény egy vámpírvadászsztori legyen.
A Project Strahdért felelős közösség egy teljes, ám folyamatosan bővülő produkciós csapat, amely a Redditen és a Discordon toboroz embereket, valamint tájékoztatja az érdeklődőket a projekt haladásáról. A tervezett hatvanórás tartalomban új útitársakkal találkozhatunk majd, akikkel az eredeti játékhoz hasonlóan akár románcot is kezdeményezhetünk. A cselekmény sem Baldur Kapujában, hanem ahhoz képest egy új területen, Baroviában fog játszódni. A csapat úgy látja, hogy még mindig az elején járnak a fejlesztésnek, és évekbe fog telni, mire elkészülnek vele. Azok a D&D-rajongók, akik kíváncsiak a Curse of Strahdra, de nincs módjuk sorozatos asztaliszerepjáték-alkalmak megszervezésére, biztosan tűkön ülve várják majd, tehát egy bizonyos közönség évekre el tud köteleződni a Baldur’s Gate 3 mellett.
Annak köszönhetően, hogy a modkultúra évről évre kezd nagyobb magaslatokba törni mind népszerűségben, mind technikailag, garantált, hogy a nagy múlt után már csak fényesebb jövő vár rá. Egyrészt elképzelhető, hogy a modderek már most is meglévő professzionalizációja tovább fog normalizálódni, másrészt megszokottabbá fog válni a modok széles hozzáférhetősége PC-n és konzolon egyaránt. Ami a Baldur’s Gate 3-at illeti, magas fokú reaktivitása a játékosok választásaira, valamint összetettsége már önmagukban garantálják számára a hosszú élettartamot, de így, hogy a modok még szélesebb, izgalmasabb, újabb lehetőségeket kínálnak, talán a halhatatlanságot is elérheti.