Február hónap rövid volt, mégis a legváltozatosabb témákról írtunk a Teremtéstől az egész világ összedőléséig, sünvadászattól az alkoholizmusig, a Bajazzóktól a Mörkig, fejlődéslélektani formafantáziáktól az intimitáskoordinációig, valamint Az aranyembertől Az utolsó magyar akcióhősig.
„E föld egy színes szappanbuborék,
Története – bolygó színváltozás,
A mint egy szín a mást felváltja, az
Nép-eltűnés és új ország-támadás.
S e hab tűnő színváltozásait
Két szellemórjás nézi két felől:
Egyik teremt, éltet, megtart, szeret –
Másik rombol, tagad, pusztít, gyűlöl.”
Jókai Mór: Ezer év
Művészetek és illúziók, traumák és gyógyalkalmatosságok, valamint Jókai, aki kétszáz éves lenne idén, de a Kortárs még ennél is távlatosabban idézi fel alakját, többek között az Ezer év című versével, melyről és más izgalmas Jókai-kérdésekről a folyóirat februári számában olvashatnak bővebben. Fogadják februári visszatekintésünket szeretettel:
• Irodalmi rovatunkban Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről Bonivárt Ágnes, Kondor Vilmos Az utolsó magyar akcióhős című regényéről Paál Boglárka, Borbás Andrea és Csiszár Gábor Oh, furcsa élet – Ady Endre titkos szerelme című kötetéről Buda Attila írt recenziót.
• Várkonyi Zsolt e havi interjúiban Dettre Gábort a Csendes éj című filmjéről, Schwechtje Mihály filmrendezőt a Sünvadászat című filmjéről kérdezte, filmes szakmákat bemutató sorozatának legújabb részében pedig Kurucz Marion intimitáskoordinátort mutatta be.
• Ványa Zsófia a Csak múlna már el, nem is én vagyok ez már című kiállításról Kocsis Katica esztétával beszélgetett. Rudas Dorka az És mi van Tomival? című filmről értekezett, Lubianker Dávid a 2025-ös Oscar-díj animációs jelöltjeiről írt összefoglaló kritikát.
• Zenei rovatunk a Miskolci Nemzeti Színház Atelier – Bajazzók című páros bemutatójáról írt operakritikával bővült Péter Zoltán jóvoltából. Karádi Gergő februári cikkében a Mörk zenekar Still Dreamin’ című új lemezét mutatta be.
Kétszáz éve született Jókai Mór, akinek alakja az elmúlt években elsősorban a középiskolai oktatása körüli viták kapcsán került az érdeklődés középpontjába. A Kortárs februári száma az életmű kevéssé ismert oldalait megmutatva emlékezik a magyar irodalom kiemelkedő alkotójára.
Miért nem tudja megszólítani Jókai a fiatalokat? Aki látott mostanában tizenévest, sejtheti, hogy délután nem Az aranyembert nézi VHS-en. Vinczellér Katalin sokéves tanítási tapasztalata alapján foglalja össze, hogy az elvesztett műveltség feletti siránkozás helyett hogyan lehetne jobban csinálni.
A Kortárs februári száma a 200 éve született Jókai Mór alakját helyezi a középpontba. Ezúttal a Jókai-életmű neves kutatói, Hansági Ágnes és Szilágyi Márton cikkeit ajánljuk. A szerzők a március 5-én a PIM-ben tartandó rendezvényünkön is részt vesznek, ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Bada Márta pasztellképei a világ teremtéséről és a cigányság mindennapjairól mesélnek vizuális formában. A művész munkásságát Nagy Márta mutatja be a februári Kortársban. Ebből a cikkből ajánlunk részletet.
Meghívó
Jókai 200 – Jókai aktualitása napjainkban
Irodalmi est és Kortárs lapszámbemutató beszélgetés
A Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat Jókai-lapszámában megjelent tanulmányok szerzőivel, Fried István irodalomtörténésszel, Hansági Ágnes irodalomtörténésszel, Szilágyi Márton irodalomtörténésszel és Fülöp Dorottya doktorandusz hallgatóval Thimár Attila, a Kortárs főszerkesztője beszélget.
Időpont: március 5. 18.00 óra
Helyszín: PIM Lotz-terem, 1053 Bp, Károlyi Mihály u. 16.
Minden barátunkat szeretettel várjuk