A hazai közönség idén sem marad figyelemreméltó prózai előadások nélkül. Válogatásunkban tíz fővárosi kőszínházi premiert, tíz vidéki kőszínházi bemutatót, illetve öt független- vagy magánszínházi előadást ajánlunk 2024-re.
Az Örkény István Színház márciusban mutatja be a Bűn és bűnhődést. Dosztojevszkij világhírű regénye alapján új szövegkönyv készül, a színpadi adaptáció Gáspár Ildikó rendezésében lesz látható. Gáspár legutóbbi, Ibsen drámája alapján készített Solness-rendezését mind a szakma, mind a közönség nagyon jól fogadta, a Színikritikusok díját is végül a főszereplő Mácsai Pál és az epizodista Szaplonczay Mária zsebelte be tavaly. A Bűn és bűnhődést már az 1930-as évek óta újra és újra előveszi a magyar színpad, Gáspár Ildikó azonban várhatóan egészen új szemszögből közelít majd az alapműhöz, amelyet ezúttal a nagyszínpadra rendez. Raszkolnyikov szerepében Polgár Csaba lesz, Porfirijt, a pétervári vizsgálóbírót Mácsai Pál alakítja majd. A gárdát elnézve minden adott egy izgalmas színházi élményhez.
Robert Icke kortárs brit szerző műveivel mostanában ismerkedik a magyar színház: The doctor című darabját 2022-ben a temesvári Csiky Gergely Színház, tavaly pedig az Átrium tűzte műsorára. A szerző Oidipusz-átiratát láthatja majd a színpadon a magyarországi közönség 2024-ben a Radnóti Miklós Színház előadásában (a darabot Andrei Șerban rendezésében a kolozsvári teátrum játszotta először magyarul). Icke Szophoklész drámáját a modern világba ültette át: Oidipusz egy újonnan megválasztott miniszterelnök, aki teljes átláthatóságot ígér választóinak, ám ekkor szembesül sötét múltjával. Az újragondolt görög darab Szikszai Rémusz rendezésében kerül színpadra, akinek A párnaember-rendezése hét éve fut a Nagymező utcai színházban. Az Oidipusz címszerepében Pál Andrást láthatjuk majd.
Friedrich Schiller tragédiáját a Vígszínház tűzte műsorára. A márciustól látható Ármány és szerelem rendezője a grúz David Doiasvili lesz, akinek az egyedi hangú Sirály volt az első munkája a teátrumban még 2021-ben (azelőtt Budapesten kizárólag a Nemzeti Színházban dolgozott). A klasszikus német drámairodalom legnépszerűbb művét, a politikai intrikák között felőrlődő szerelmesek történetét március második hétvégéjén mutatják be a körúti színház nagyszínpadán. Ferdinándot Medveczky Balázs, Lujzát Márkus Luca, Von Waltert pedig Hegedűs D. Géza alakítja majd.
Sokszerzős darabbal várja közönségét az évad végén a Katona József Színház. A Mefisztóland című drámát többedmagával, Laboda Kornéllal és Benedek Alberttel írta az elmúlt években gyakran német nyelvterületen dolgozó rendező, Dömötör András. A művet, amelyet a berlini Maxim Gorkij Színház 2016 óta játszik Mephistoland címen, Dömötör tavasszal a Katona társulatával viszi színre. A rendező nem először fordul meg a teátrumban, 2021-ben például Térey János regényét, a Káli holtakat állította színpadra, melyet a színház azóta is sikerrel játszik, és több szakmai díjat is bezsebelt. A Mefisztóland története szerint egy színházban Klaus Mann Mephistójának próbái zajlanak épp, de nem biztos, hogy a teátrum új vezetése engedélyezi a bemutatót. A színházi világról, az annak hátterében zajló megalkuvásokról és lázongásokról szóló, sokrétű darab magyarországi bemutatója áprilisban esedékes.
Brecht-darabbal folytatta évadát a Nemzeti Színház. A harmincéves háború idején játszódó Kurázsi mama és gyermekeit a görög Teodórosz Terzopulosz rendezésében láthatjuk. A korszakalkotó német drámaíró „háborús pacifista” drámájának címszerepe igazi jutalom egy színésznőnek – nem váratlan hát, hogy Szűcs Nelli kapta a lehetőséget. Az új előadás az elmúlt évek háborús élményeire is reflektálva szólaltatja meg a darabot: „ma ismét háborúk sorozatát éljük, amelyek kitörésük első huszonnégy órájában megdöbbentenek minket, megráznak, aztán elfelejtjük, már nem érdekelnek bennünket. Azért készül ez az előadás, hogy általa az emlékezést segítsük, és éltessük egy olyan rendszerben, amelynek gépezete teljes mértékben a felejtésre építi az emberi gondolkodást” – mondta korábban a frissen bemutatott előadásról a világhírű rendező.
A Budapest Bábszínháznak köszönhetően már egyre többekben tudatosult, hogy a báb nem csupán gyerekeknek szól – a tavalyi Dekameron 2023 című nagyszabású nagyszínpadi, kifejezetten felnőtt közönség számára készült előadással pedig talán végleg sikerült a fővárosi közönség eszébe vésni ezt. Az Andrássy úti teátrum túlzás nélkül a főváros egyik leginnovatívabb színházi műhelye. Otfried Preußler német ifjúsági szerző Krabat a Fekete Malomban című könyvének tavasztól látható, 12 éves kor felett ajánlott színpadi adaptációja igen borzongató horror-fantasy. A darab rendezője Hegymegi Máté lesz, aki az előadás bábszínházi szövegkönyvét a fiatal erdélyi dramaturggal, Kali Ágnessel együtt jegyzi. A március másodikán esedékes premier – ismerve a rendező korábbi munkáit – biztosan lenyűgöző látványvilágú lesz.
Shakespeare nagytragédiáival minden színházi évadban találkozhatunk. A Macbethet ezúttal a Pinceszínház mutatta be január végén, a fiatal Tóth András rendezésében. „A Macbeth háborúval indul és háborúval zárul. A bosszúk sora egymást determinálja, és elveszi a jövőképet egy újabb generációtól, egy teljes országtól – mondjuk, Skóciától. Ki lehet ebből lépni? Mikor? Hogy? Ki teszi meg az első lépést? És ha megtette, történik majd bármi?” Ezek lesznek a kérdései a Pinceszínház előadásának, amely Kállay Géza 2014-es modern fordítását veszi alapul. Az előadás szinopszisa szerint a 2023-as esztendő háborús traumáit a „skót darabon” keresztül mutatja majd meg – hasonlóan a Nemzeti januári premierjéhez. Főbb szerepekben Pallag Márton és Nagyabonyi Emese láthatók.
Február végén mutatja be Az ügynök halálá-t a Centrál Színház. A rendező, Alföldi Róbert Bíró Bence dramaturggal közösen új szövegkönyvet is készít Arthur Miller klasszikusához. Az amerikai álmot kergető házaló története a kisember egyetemes tragédiája, ahogy a szóban forgó előadás szinopszisában is áll: „az ügynök megtört, hajlott hátú alakját Arthur Miller éppen halálával emelte a halhatatlanságba.” Alföldi utoljára 2004-ben rendezte meg Miller darabját – gigantikus bútorzattal telerakva a Thália színpadát, az előadás nagy figyelmet keltett –, akkor Bodrogi Gyula vitte a főszerepet. Willy Lomanként most a rendező kedvenc színésze, Stohl András látható majd.
Terry Johnson „pszichológiai bohózatát”, a Hisztériát tűzte műsorára áprilisban a Thália Színház. A brit színpadi és filmes szerző darabjában furcsa helyzetbe kerül az öregedő pszichoanalitikus, Sigmund Freud, akinek a világhírű szürrealista festő, Salvador Dalí jelenik meg otthonában. A Nagymező utcai teátrum kamaraszínpadán, azaz a Télikertben látható négyszereplős előadás Freudja Szervét Tibor lesz.
Heltai Jenő klasszikusával tetézi a februárt a József Attila Színház, a szerző népszerű bohózata, a Naftalin kerül a XIII. kerületi teátrum műsorára. A darabválasztás önmagában nem lenne rendhagyó, a Naftalint azonban Hargitai Iván rendezésében láthatja majd a nagyérdemű. Hargitai művészeti vezetői karrierjének kezdete óta egészen új színt vitt a teátrum életébe, láthatóan kerüli a bulváros darabokat – megrendezte többek között a Szibériai csárdást, A Karamazov testvéreket és Peter Shaffer Equusát –, de vajon mit kezd majd egy pikáns bohózattal? A Naftalin fiatal házaspárját Lábodi Ádám és Kónya Merlin Renáta játsszák.
Az elmúlt években egymást érték a Leonce és Léna premierek mind Budapesten, mind vidéken. Georg Büchner a szerepük ellen lázadó szerelmesek történetét elmesélő, fanyar vígjátéka feltehetőleg a politikától való általános megundorodás, a közéletből történő visszavonulás témája miatt vált igen népszerűvé hazánkban, de ez csak egyetlen lehetséges olvasata a német drámairodalom különleges szövegének, amelyet szerzője mindössze huszonhárom évesen írt. A Miskolci Nemzeti Színházban március végétől lesz látható a darab, amelyet zenésen visz színre Szőcs Artur, aki állandó rendező a Borsod megyei teátrumban (például a nagy sikerű Feketeszárú cseresznye című előadást is ő jegyzi). A Leonce és Léna címszerepeit Bodoky Márk és Baranyi Emma egyetemi hallgató alakítják majd.
Bármilyen nehéz, mégiscsak érdemes Molière szövegeivel dolgozni; hiába járt el több száz éves komédiáinak viccei fölött az idő, a klasszikus francia szerző reneszánszát éli Európa színházaiban. Az Úrhatnám polgár (eredeti címén Le Bourgeois gentilhomme) mondhatni közepesen kedvelt darabja a francia mesternek, nem játsszák annyit, mint a Tartuffe-öt vagy akár A képzelt beteget. A darab a sznobizmusnak tart görbe tükröt: az újgazdag Jourdain nemesembernek akar látszani, azonban, ahogy ezt a jellemkomédia ígéri, pórul jár. Vidéken ezúttal a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tűzte repertoárjára a darabot az erdélyi Keresztes Attila rendezésében.
A debreceni Úrhatnám polgár színlapja az írók között feltünteti Jean-Baptiste Lully zeneszerző nevét is, hiszen a darab zenés-táncos vígjáték, amelyet eredetileg balettkomédiaként adtak elő 1670-ben. Vélhetően zenés lesz a debreceni előadás is, amelyben vendégművészként Pindroch Csaba játssza a nagyravágyó Jourdaint. Keresztes Attila rendezőtől szatirikus hangú, szórakoztató előadás várható január végén.
Elsősorban szereposztása miatt ígérkezik az egyik legérdekesebb bemutatónak A vágy villamosa: Tennessee Williams legnépszerűbb darabját ugyanis Takács Katalin és Rába Roland főszereplésével játsszák majd a Budaörsi Latinovits Színházban. A budaörsi társulat színésznője és a vendégművészként érkező Rába mindketten tapasztalt és sokoldalú színészek, ám ez a mű még egyikőjüket sem találta meg, kettősük sokat ígér. A vágy villamosa története szerint Blanche, a középkorú, munkanélküli angoltanárnő várandós húgához, Stellához és annak férjéhez, Stanley-hez érkezik látogatóba, azonban a látszólag finom lelkű értelmiségi nő és nyers modorú sógora között egyre jobban elmérgesedik a viszony. Tennessee Williams darabja egy New Orleans-i kétszobás lakásban teremt túlfűtött drámát, amely máig felkavaró. A budaörsi előadást a független szcéna jeles alkotója, Ördög Tamás rendezi.
A k2 színházat végleg elhagyó Fábián Péter írja és rendezi a Gazdálkodj okosan című komédiát Szegeden a Kisszínházban. A darab műfaji meghatározása „szerencsejáték egy részben”, és a lakásválság igen aktuális témáját járja körül, hiszen – ahogy a szinopszisban olvashatjuk – „az Eurostat elemzése szerint az elmúlt hét évben Magyarországon nőttek legnagyobb ütemben a lakásárak az egész EU területén”. A mű főszereplői, Emőke és Tamás öt évig egy szűk albérletben húzták meg magukat, de túl a harmincon elérkezettnek látják az időt életük eddigi legnagyobb dobására: saját lakást akarnak vásárolni. Szerencsétlenségükre épp a valaha volt leghorrorisztikusabb lakásárakkal találják szembe magukat. Amikor már minden fészekrakó reményük elfogyna, albérletük padlásán rábukkannak egy rejtélyes társasjátékra, amely különös varázserővel rendelkezik. A Gazdálkodj okosan bemutatója március 8-án esedékes, a főszereplő párt Krausz Gergő és Sziládi Hajna alakítják.
Robert Wilson 2000-es koppenhágai Woyzeck-rendezésében csendültek fel először Tom Waits dalai, amikor Wilson a zenészt és feleségét, Kathleen Brennant kérte fel, hogy akusztikus anyagot készítsenek Georg Büchner legtöredezettebb színdarabjához. Waits sátáni hangja, zaklatott zenéje tökéletesen passzol a Woyzeckhez. A musicalt 2011-ben játszották először Magyarországon (a Katonában, Ascher Tamás rendezésében), 2024-ben Székesfehérváron pedig nem más, mint „a fizikai színház hazai apostola”, Horváth Csaba viszi majd színre. Az évad végén érkező előadás szereplőgárdájáról azonban még nem tudni semmi biztosat.
Kortárs magyar szerző darabját tűzi műsorra a tatabányai Jászai Mari Színház. Dragomán György Kalucsni című drámáját először a Színház- és Filmművészeti Egyetemen mutatták be, a járvány előtt pedig a nyíregyházi teátrum tűzte műsorára. Az Erdélyben a Ceaușescu-éra alatt játszódó darab egy magyar értelmiségi családnak a kivándorló útlevélért folytatott küzdelmét mutatja be. Tatabányán Göttinger Pál rendezésében lesz látható a történelmi színdarab. A főszereplő házaspárt Dévai Balázs és Bakonyi Csilla játssza, a családot sakkban tartó Veress elvtársat pedig Kardos Róbert alakítja majd.
Az orosz Ilja Bocsarnikovsz egy ideje Magyarországon dolgozik, mi több, ősszel színész osztályt indított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A Csehovot anyanyelvén ismerő Bocsarnikovsz Sirályt fog rendezni a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának. A teátrum nagyon készül a premierre, erről árulkodik a szinopszis is: „Anton Pavlovics klasszikusa megkülönböztetett helyet foglal el a repertoárban. Csehov, a színdarab, a társulat és a fiatal orosz rendező találkozása az évad egyik nagy eseményének ígérkezik. Ráadásul központi témaként a színház mint lételem is meghatározója a darabnak. Generációk, sorsok és karakterek drámai ütköztetése, ami mindig aktuális és mindig elgondolkodtató.” Arkagyinaként Mészáros Sárát, Trlepjovként Fándly Csabát láthatja a közönség, Nyina szerepét pedig a pályakezdő Csapó Judit alakítja.
Nem először kerül Pintér Béla-darab a szombathelyi Weöres Sándor Színház repertoárjára. 2014-ben Mohácsi János rendezte meg a szerző Parasztoperáját (zenéjét Darvas Benedek szerezte), idén februárban pedig a 2003-ban írt Gyévuska kerül a szombathelyi teátrum színpadára. Az előadás rendezője, Nagy Péter István korábban a Candide-dal szerzett jó nevet a teátrumban, 2022-ben pedig Martin McDonagh Az inishmore-i hadnagy című darabját vitte színre a városban. A Gyévuska zenedráma (szintén Darvas Benedek szerzeménye), amelynek cselekménye a magyar hadsereg 1942-es Don-kanyarba vonulását megelőző napon játszódik. A katonák lehetőséget kapnak arra, hogy még utoljára együtt tölthessenek pár órát hozzátartozóikkal, tervüket azonban az ezredes feleségének operettműsora ellentmondást nem tűrően keresztbe húzza. Pintér Béla és Társulata 2003 óta játssza a darabot, és olyannyira meghatározó előadás az övék, hogy húsz évig nem is tűzte műsorra kőszínház. Tavaly Hegymegi Máté rendezte meg a határon túlon, Sepsiszentgyörgyön, idén februárban pedig Szombathelyre jut el a feketén komikus Gyévuska.
Szabó Máté ismét a szolnoki Szigligeti Színházban alkot. Tavaly áprilisban A fösvényt vitte színre Mucsi Zoltánnal a főszerepben, idén februárban pedig Beaumarchais népszerű úr-szolga komédiája, a Figaro házassága – avagy egy őrült nap kerül a deszkákra rendezésében. A szolnoki színház szép lassan alakul át, Balázs Péter igazgató leváltása óta jobban nyit a szakma felé. Az utóbbi évadokban Székely Kriszta, Keresztes Attila, Béres Attila és Sorin Militaru is rendezett itt, érdemes hát szemmel tartani a teátrumot. Figarót, a gróf inasát Dósa Mátyás, jegyesét, Suzanne-t pedig Pertics Villő formálja meg.
Zalai szerzőtől zalai művet Zaláról a zalaegerszegi színházban – nagyjából így foglalható össze a Becsvölgye premierje a Hevesi Sándor Színházban. Ezt a teátrumot alig szokás emlegetni, de Szálinger Balázs drámájának bemutatójára érdemes figyelnünk, hiszen valóban egy ízig-vérig zalai eseményről van szó. A címadó Becsvölgye egy létező település Göcsejben, amely Zalaegerszegtől délnyugatra, mellékutak kereszteződésében fekszik, és hét kisebb, dombra épült településrész, azaz szeg alkotja. Szálinger Balázs krimit képzelt Becsvölgyére: csalók érkeznek a faluba, vagy ahogy (a szintén zalai) Bödőcs Tibor humorista összefoglalta: „az alföldi Bonnie és Clyde Göcsejben portyáz”. Minden bizonnyal jellegzetes zalai hangulat uralja majd a darabot, és egészen nagy szó, hogy egy ilyen „tájreflexív” művet is a műsorára tűzött a színház. A rendező Mihály Péter lesz.
A Ráday utcába magyarországi ősbemutató érkezik, David Greig skót drámaíró The Strange Undoing of Prudencia Hart, azaz Prudencia Hart különös kivetkezése című darabját mutatják be. A Závada Péter fordításában hallható darab története szerint egy zimankós téli reggelen Prudencia Hart PhD-hallgató kis Ford K-jával elindul egy konferenciára a skót határvidékre, Kelsóba (előadásának címe: Az alvilág inherens interioritása a néphagyományokról szóló diskurzusokban), azonban a hóval ellepett városban ragad. A magyar független színházi éra jeles műhelye, a Stúdió K állítja színpadra a darabot, a rendező Kovács D. Dániel lesz. A premier február végén esedékes, játsszák: Pallagi Melitta, Nagypál Gábor, Lovas Dániel, Samudovszky Adrian, Homonnai Katalin, Nyakó Júlia és Szabó Sípos Ágoston.
A múlt hónapban mutatták be a Szkéné Színház és a Nézőművészeti Kft. új közös produkcióját. A társulatnál egy ideje rendezőként is dolgozó Kovács Lehel ezúttal Line Knutzon kortárs dán drámaíró Közeleg az idő című abszurd házastársi komédiáját vitte színre. Knutzon stílusát Beckettéhez hasonlítja a kritika, abszurdjai világszerte sikert arattak, a szóban forgó művet többször bemutatták már magyar színházak is. A Nézőművészeti Kft. alapító tagjaihoz, azaz Katona Lászlóhoz, Kovács Krisztiánhoz és Scherer Péterhez számos vendégművész csatlakozott, például Földeáki Nóra a Forte Társulatból és Nagy Dóra a Trojka Társulatból. A főszereplőt, Rebekkát Soltész Bözse játssza. Az alkotógárdában feltűnik Zöldy Z Gergely (látvány) és Krisztik Csaba (zene) is.
Az ötödik kerületi Rózsavölgyi Szalon különlegessége, hogy fennállása óta szinte kizárólag magyarországi ősbemutatókat tűz repertoárra. A több mint másfél évszázados múltra visszatekintő zenemű- és könyvesbolt fölött működő szalon színpadára most Cyril Gely francia szerző A Díj című műve kerül Kiss Mari, Seress Zoltán és Szorcsik Kriszta szereplésével. Nem először választ a Rózsavölgyi az írótól, Diplomácia című darabját 2018 óta sikerrel játsszák. Ahogy a Diplomácia, A Díj története is a múltba repít: Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban, a ceremónia előtt azonban váratlanul szállodai lakosztályába érkezik Lise Meitner osztrák–svéd fizikus. Az atommaghasadás felfedezése közös eredményük, csakhogy a Nobel-díjat egyedül Hahnnak ítélték oda, a zsidó származású Meitnert meg sem említették. A stockholmi szálloda szobájában zajló darabot Herendi Gábor rendezi.
A sanzonkirálynőről, Edith Piafról szól majd az RS9 Színház legújabb előadása, amely január végétől látható a pinceteátrumhoz tartozó Vallai Kertben. A Kóródy Ildikó dramaturg által írt Edith Piaf naplója című darab Jean Cocteau író Edith Piafnak szánt A közönyös szerető című színművét is magába foglalja. Különleges kapcsolat, barátság fűzte egymáshoz a két francia művészt – olyannyira, hogy állítólag Cocteau szívrohamot kapott, mikor eljutott hozzá Piaf halálhíre, és egy nappal később ő is elhunyt. Lábán Katalin, az RS9 vezetője állítja színpadra a két barát dialógusára épülő művet. A „Veréb” becenéven is ismert énekesnőt Kárász Eszter, az írót Miklós Marcell alakítja.
A MU Színház egyik tavaszi bemutatója lesz a fiatal alkotó, Szántusz Noémi Noya Hustle Castle munkacímet viselő produkciója. Az előadás megvalósulását a TITÁNium Színházi Projekt tette lehetővé, amely a FÜGE Produkció 2013 óta működő tehetségprogramja. Ennek segítségével elsősorban a Jurányi Házban, valamint Budapest különböző befogadószínházaiban (köztük a MU Színházban) jöhetnek létre friss, kortárs előadások. A korábban a TESZT színházi fesztiválon A nagy kacsashow című performansszal bemutatkozó Szántusz Noémi Noya mostani előadása színházi társasjáték formájában valósul meg, a kiégés és túlhajszoltság témáját járja körül. A próbafolyamat most januárban kezdődik, a bemutató a tervek szerint május 4-én esedékes.